Fábián, Sebestyén
-12 °C
-3 °C

Balaton: kezdet vagy vég?

2005.07.08. 11:55
Egyre kevesebb turista érkezik az olcsó szállásokba, ugyanakkor egyre többen vesznek ki négycsillagos szobát a Balaton partján. Az ország turisztikai bevételeinek a harmada innen származik, nem mindegy tehát, hogy mi lesz a tó sorsa. Bár mindenki támogatná a térséget, konkrét elképzelésből kevés van.
Nehéz eldönteni, hogy akkor most mi van a Balatonnal: haldoklik, vagy éppen újjászületik? Több választ kaphatunk erre a kérdésre, a végeredmény csak attól függ, hogy kinek a szemszögéből nézzük a dolgokat. Az általunk megkérdezett érintettek válaszaiból kiderült, hogy két, párhuzamosan létező Balatonról beszélhetünk, és míg az egyik valóban az utolsókat rúgja, addig a másik virágzik.

Nehéz évek


Nézzen üres strandokat!

A zimmer frei minden jel szerint végnapjait éli, ez a fajta szolgáltatás nem kell senkinek. A telefonon megkérdezett panziók szinte kivétel nélkül pangásról számoltak be, júniusban többségük üresen állt, de július-augusztusra is alig akad előjegyzett vendégük. A középkategóriás panziókra szinte nincs fizetőképes kereslet, a legegyszerűbb, olcsóbb szobák meg csak hétvégére telnek meg.

Balaton vs Horvát tengerpart
A Magyar Turizmus Rt. kutatása szerint a Balaton még mindig olcsóbb, mint a horvát tengerpart. A felmérésben egyhetes nyaralást vettek alapul egy főre, napi kétszeri meleg étkezéssel és egyéb fogyasztással (ebben van sör, kávé, üdítő), a vendéget pedig négycsillagos szállodában helyezték el. Ezek alapján a Balatonnál 105 ezer forintba kerül a nyaralás, a horvát tengerparton 132 ezer forintba, míg Spanyolországban ugyanez 205 ezer forintból hozható össze.
Az almádiban található panziók tulajdonosai elmondták, hogy minden szezon rosszabb, mint a korábbi, míg egy dühös tulajdonos szerint az idei nyár kifejezetten szar. Egyesek úgy látják, a németek azért nem jönnek, mert nincsen pénzük nyaralásra, ugyanakkor a hazai utazót még mindig nem látják mindenhol szívesen: egy panziós szerint rossz vendég a magyar, mert alkudozik és keveset marad. Sokan arról számoltak be, hogy Horvátország elcsalta a külföldi és hazai turistákat. „Nem értem, hogy miért kell reklámozni Magyarországon Dalmáciát!” – árulta el piacellenes nézeteit az egyik panziós, aki szerint a horvát tengerpart nem lehet olcsóbb mint a magyar.

Nyolc hétvége a szezon

De nem megy az olcsóbb panziók vendégeit kiszolgáló éttermeknek, büféknek, boltoknak sem. „Körülbelül tíz éve pang az üzlet” – mondta a balatonvilágosi Club Aliga mellett álló bódésor egyik eladója. „Az újságokban arról lehet olvasni, hogy a vendéglátósok becsapják a vendégeiket, és horribilis számlákat fizettetnek velük. Ráadásul a közbiztonságról is csak rosszat írnak” – indokolta a vendégek elmaradását a város egyik közértjének vezetője.

Szerinte „a németek egy ideje már az Adriára járnak nyaralni, úgy vélik, hasonló áron jobb szolgáltatást kapnak. Ami pedig a magyarokat illeti, ők legtöbbször csak egy hétvégére utaznak le, ez pedig nem kedvez sem a panziók forgalmának, sem a szolgáltatóknak”. „Egyedül a fesztiválok hoznak forgalmat a Balaton környékére” – mondta egy csopaki büfé üzemeltetője, aki a térség két nagyobb rendezvényét, a füredi borfesztivált, és az alsóörsi Harley Davidson találkozót említette, de a borturizmus fellendüléséről is beszélt.

„Ilyenkor már tíz méteres sorok szoktak állni itt, most meg egy lélek sincs, jó, ha napi húszezer forintos forgalmat össze tudunk hozni” – panaszkodott egy lángost és palacsintát árusító vendéglátós az idei szezonra.


A magyarok legkedveltebb úticéljai (ezer háztartás)

Kereslet-kínálat

A Magyar Szállodaszövetség balatoni területi igazgatója szerint a szezonális jelleggel üzemelő balatoni szállók valóban nehéz helyzetben vannak. Tusa Péter elmondta, hogy Horvátországban 140 napig tart a nyár, itthon 6-8 hét alatt kell kitermelni a nyereséget, ami értelemszerűen megnehezíti a kis hatékonysággal működő nyaralók helyzetét.

Tusa Péter szerint a nagyobb hotelek változatlan árak mellett is stagnáló bevételekről tudnak beszámolni, csak azoknak a szállóknak a forgalma növekszik, amelyek minőségi szolgáltatásokat képesek nyújtani. A komplex szórakozási lehetőséget biztosító négycsillagos hotelek könnyebben megtalálják saját fizetőképes keresletüket, mint az olcsóbb, egyszerűbb panziók.

Tisztogatás


fotók: Huszti István

Azok a panziók, amelyek úszómedencével, szaunával, esetleg jacuzzival kényeztetik a vendégeket, lényegesen jobb eredményről tudtak beszámolni telefonos megkeresésünkre, náluk még külföldi vendégek is előfordultak. A négycsillagos Residence Siófok hotel értékesítési osztályától pedig megtudtuk, hogy a hagyományosan gyengébbnek számító első félévben 62 százalékos szobakihasználtsággal működtek, a tavalyi évhez képest pedig 20 százalékkal jobban megy a szekér.

A szálloda illetékesei szerint a kevésbé színvonalas szállóknál található pangásnak lehet pozitív olvasata is: a mostani kusza helyzetet átgondoltabb stratégia követheti, hogy a Balaton jobban megfeleljen az elvárásoknak. Az értékesítési igazgató szerint manapság már senki nem szedheti meg magát egy nyár alatt, 5-7 éves megtérülésekben lehet gondolkodni, ami kikényszeríti a minőségi szolgáltatásokat. A lehúzós helyek, a színvonaltalan szállások többé már nem piacképesek.

Hírnév

Balatonra látogató turisták aránya
Magyar 41%
Német 35%
Osztrák 6%
Dán 5%
Holland 4%
Egyéb 9%
A minőségi szolgáltatások kiépítésére pedig érdemes költeni. A kifogásai miatt elvesztett külföldi turista könnyedén talál másik úticélt, és ismerőseit is lebeszélheti arról, hogy Magyarországra utazzanak. Persze ugyanez igaz fordítva: az elégedett nyaraló hozza a többit. A külföldi fórumokon található bejegyzések szerint több utasnak is szemet szúrt, hogy a Balaton-parti szállodákban mennyire udvariatlanok a vendégekkel. Sokan hiányolják, hogy az alkalmazottakból még egy mosolyt sem lehet kicsikarni, unottan és lassan végzik dolgukat.

Többen nehezményezték, hogy a hoteleket jobb színben tűntetik fel, mint amilyenek azok a valóságban (felújítottként jelzett szobában harminc éves bútorok, a festék leesik az ablakkeretről, a szőnyeg foltos, takarítás nincs, a törülköző szakadt). Ugyanakkor az ételt szinte mindenki dicsérte, ráadásul akadt olyan szerencsés is, amelyik jó hotelt választott: a siófoki szállodába munkaügyben érkezett essexi vendég annyira jól érezte magát, hogy elhatározta, nyáron visszatér családjával és barátaival.

Jönnek a külföldiek

Számháború
A Magyar Turizmus Rt. adataival ellentétben a KSH szerint idén eddig öt százalékkal kevesebb turista érkezett a Balatonra, mint tavaly. A legjobban a budapesti négy és ötcsillagos hotelek teltek meg, ezek kihasználtsága április, május, júniusban végig 80 százalék feletti volt, ugyanebben az időszakban a balatoni négycsillagos szállodák szobáinak a fele volt foglalt. Ez az eredmény nagyjából a vidéki átlaggal egyenértékű, igaz, a Balaton partján a nyári időszakban erősebb a fellendülés, mint az ország többi részén. Mindenesetre a Balaton még mindig az egyik legfontosabb turisztikai célpontunk: az idegenforgalmi bevételek harminc százaléka ebből a térségből származik.
A két, ellentétes tapasztalatról beszámoló oldal közé a statisztika hoz egyensúlyt. Mint azt a Magyar Turizmus Rt. sajtóosztályától megtudtuk, az első négy hónapban 10 százalékkal több turista érkezett a tópartra, mint tavaly, a négycsillagos szállodák forgalma pedig átlagosan 17 százalékkal nőtt. Lényegesen több holland érkezett az országba és közel másfélszer annyi norvég kereste fel a Balaton partját mint korábban.

Az MT Rt. már továbblépett a múlton, szerintük nem érdemes a korábbi állapotokat visszasírni, így a százmillió forintos európai reklámkampány sem a gulyásra meg az olcsóságra épít: a vitorlázás magyar bajnoka, Margitics Botond a vitorlázási lehetőségek hangsúlyozásával hirdeti a Balatont. Ezzel a kampánnyal elsősorban a fiatalokat akarják megfogni, a hirdetéseket 35 millió ember láthatja 9 európai nagyvárosban.

A társaság szerint a magyar turisták oldaláról is nőtt az igény a színvonalas szolgáltatások után. Idén eddig 20 százalékkal több belföldi turista érkezett a Balatonhoz mint tavaly, de a négycsillagos szállodákba 44 százalékkal több magyar érkezett mint 2004 hasonló időszakában.

Kéttucat már nyereség

A Malév szerint a tehetősebb nyugati turistákra, és az őket kiszolgáló wellness-szállodákra lehet alapozni, ezért indította Sármellék-Stuttgart járatát. A légitársaság sajtóosztályától megtudtuk, hogy a járat beindításával elsősorban a Balatonra és annak nyugati vonzáskörzetébe, például Hévízre szeretnének utasokat szállítani.

A hetente egyszer közlekedő járat elsősorban a középkorú és nyugdíjas német turistákra épít, akik már eddig is jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a térség wellnes-szállodái rendesen megtelnek. Németh Krisztinától, a társaság sajtósától megtudtuk, hogy ötven százalékos járatkihasználtságra számítanak, ekkor már nyereséget termelne a sármelléki járat. Ehhez azért nincs szükség sok utasra, a CRJ 200-as repülőgép ugyanis mindössze 48 férőhelyes.

Koncepciók nélkül?

Tusa Péter tíz éves balatoni fejlesztést képzel el, minek során rendbe teszik az infrastruktúrát, kiépítik a repülőtereket, a színvonalas szórakozóhelyeket, szállodákat és megoldják a vendéget szórakoztatását rossz időben is. A Magyar Szállodaszövetség balatoni területi igazgatója szerint ha megfelelően kiépülne a Balaton környéke, a magyar turisták megtartása mellett még külföldről is sikerülne turistákat csalni a tópartra, hiszen sokan az édesvizeket részesítik előnyben a tengerekkel szemben. Ilyen fejlesztés lenne az SCD Group elképzelése is. A csoport 15 év alatt 100 milliárd forintot költene fejlesztésekre, a tervek szerint az igényeknek megfelelő szállodákat, turisztikai létesítményeket, szórakoztató- és konferenciaközpontokat építenének, a már működő kempingeket modernizálnák és a meglevő jachtklubokkal együttműködve fejlesztenék azok szolgáltatásait. Persze az újjáéledéshez szükség lenne állami támogatásra is.

A kapott válaszok alapján a kormánynak azonban nincs kialakult Balaton-koncepciója. A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, Kolber István sajtóosztályától megtudtuk, hogy elsősorban a közlekedés fejlesztését támogatnák, ennek keretében épül meg az M7-es balatoni szakasza, és támogatják a vasúti szakaszok rendbetételét is. Prioritásként említették még a környezet védelmét, és a turizmus átfogó fejlesztését, ez utóbbiról viszont nem tudtunk meg közelebbit.

A hivatal elsősorban különféle kezdeményezések támogatásával képzeli el a felzárkóztatást, saját koncepció egyelőre nem körvonalazódik. Ugyanakkor pályázati úton támogatják a csónakkikötők fejlesztését, a települések rendbetételét, a csatornázást és a közbiztonságot. Idén nagyjából 1,4 milliárd forintot fordítottak a Balaton turisztikai fejlesztésére, de az összes minisztérium együttesen 52 milliárd forinttal támogatta a térséget. Ugyanakkor a „zimmer frei” koncepcióban már a tárca nélküli miniszter sem lát lehetőséget.

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.