A rövidgatyás Újhelyi István esete a gömb alakú sakktáblával

Egy korsó sör 450, egy dobozos 600 forint a B szabadterület büféiben. Gyerekkoromban, amikor mindennapjainkhoz a május 1-jei felvonulások és a november 7-e estéken leadott Patyomkin páncélos mellett hozzátartozott az őszi és tavaszi BNV-k iskolás osztállyal történő felkeresése, irdatlan mennyiségű, soha nem használt és meg sem nézett katalógus begyűjtésével és a vonaton legalább egy osztálytárs időleges elvesztésével járt. Szóval akkoriban, ha jól emlékszem, 100, tehetősebbeknek 200 forintot adtak a gondos szülők, ami bőven elég volt egész napra – és nem azért, mert még nem ittunk sört.

Államtitkár a szaunák között

Másnak is nosztalgikus hangulata volt szombat délelőtt, miközben pavilonról pavilonra sétálva ismerkedtünk meg az idei, sorrendben már a 110. kiállítással. Fotós kollégám, Szabolcs gyerekkora örökké emlékezetes sokkjaként idézte fel a BNV napjait, amikor egy nagynéninek (vagy nagybácsinak) köszönhetően a Graboplast PVC-hengerei és PVC-termékei között tölthetett el huzamosabb időt, miáltal még ma sem tud adrenalinszint-emelkedés nélkül műanyagra nézni.

Ennél is keményebb volt az a kép, amit Újhelyi István, a belügyből lett hosszú nevű önkormányzati minisztérium államtitkára osztott meg velünk. A szaunák közé, a világ legkisebb színpadára, pódiumára vagy mijére beszorított politikus az ünnepélyes megnyitó színvonalát azzal emelte, hogy felidézte, milyen volt az, amikor 20-30 évvel ezelőtt – nagyjából akkor, amikor mi a Körös expresszen zötykölődtünk a főváros felé – a család elzarándokolt Debrecenből a vásárra, ahol Újhelyi Pistike rövidgatyában szaladgált a standok között. Az államtitkár – aki a rövidnadrághoz általunk vizionált kék, majd piros nyakkendőről diszkréten nem tett említést – éppen az NDK-bútoroknál tartott emlékei felidézésében, amikor mi elvesztettük a fonalat, és úgy döntöttünk, meg sem kíséreljük felvenni.

Jacuzzit vagy lakást vegyünk?

A menekülési útvonalon döbbenetes mennyiségű pezsgőfürdőbe, úszómedencébe és jacuzziba botlottunk. A kínálat elképesztően gazdag volt, a 90*180 centis minikádtól egészen királykategória majdnem kétezer literes, hatszemélyes kivitelű, 117 befúvós nehézbombázójáig. Utóbbinak nemcsak a paraméterei voltak lenyűgözők, hanem az ára is, három és félmillió forintért vehettük volna meg – hogy áfával-e vagy anélkül, már meg sem kérdeztük –, amennyiért már lakást is kapnánk (mondjuk nem túl jót).

A nosztalgikus hangulat azonban elkísért minket akkor is, amikor Újhelyi államtitkár hangját már elnyelték a lakberendezési, építkezési és barkácseszközök (az idei vásár központi gondolata ugyanis a lakás és a szabadidő eltöltése). A vizesblokkot, a BNV kísérőrendezvényeként megtartott hangtechnikai, feltalálókat és találmányokat bemutató, valamint információtechnológiai vásárokat nem számítva ugyanis az egész expót belengte valamiféle avíttas hangulat.

Egy kis piacos hangulat

Talán azért, mert a gyerekkorunkból emlékként megmaradt nyüzsgéshez képest igen gyér volt a BNV látogatottsága. A bejáratnál és a pénztáraknál megszokott hosszú soroknak nyomát sem láttuk, a büféknél sem kígyóztak a vevők, és nem találtunk olyan standot, ahol nem láthattuk volna a kiállított tárgyakat az érdeklődők tömegétől.

Az átlagosnál több emberrel két helyen találkoztunk. A külföldi kiállítókat felvonultató C-pavilonban számos apróság, nagyon sok kínai vásározó és sok esetben a józsefvárosi piacot idézú termékskála döbbentett meg minket. A kínálatban láthattunk égbolt alakúra festett szobaplafont és focilabdába csomagolt SOS-esőkabátot, utóbbit hatszáz forintért kínálta az a cég, amely a vásár környezetvédelmi nagydíját kapta egy vitatott képességű, mosópor nélkül mosó csodagolyóért.

Sakkgömb, kétéltű bicikli, iráni széf, tajvani roller

A piaci hangulatú pavilon mellett sokan voltak az idén először megrendezett nemzetközi feltaláló és találmányi kiállításon. Ennek két pavilon adott helyet, a magyar zseniken kívül mások mellett román, iráni, tajvani, szerbiai innovátorok mutatták be szellemi termékeiket. Láthattunk egy evezőrendszert, ami a mostaninál hatékonyabban hasznosítja az evezősök energiáit, bár a levezetés során percek alatt elvesztettük a fonalat, a feltaláló előadása nagyon meggyőző volt.

Ezt épúgy magyar innovátor készítette, mint a kétéltű kerékpárt – az állam igazán megtámogathatná a gyártását, ennyi maradna legalább a Wesselényi tervből –, vagy azt a végtelenített sakkot, amelyet tábla helyett egy gömbön lehet játszani, így a lehetőségek száma sokszorosa a hagyományos sakkénak. A kutyatulajdonosokra ultrahangos kutyapajzzsal és kutyaillemlapáttal (magyarul kutyagumit begyűjtő kis eszközzel) támadtak a feltalálók.

A külföldi feltalálók közül főleg a tajvaniak jeleskedtek, egyik találmányuk a vízből veszi ki, ha nem is az oxigént, de legalább az áramot, egy másik egy rollerrel kombinált bőröndszállító volt, de állítólag ők csinálták azt a mécsest is, amely, ha ráfújunk, akkor lobban fényre (nem lángra, egy kis led vezérli a fényeket).

A kiállításon irániak is részt vettek, gondoltuk, találunk egy házilag összeszerelhető imámot vagy atombombát, de egyik sem volt. Ellenben Perzsaföldön is felfedezték a széfet, de a "nyiss ki, ha tudsz" reklámból számunkra nem derült ki, mi is ebben az újdonság, páncélszekrények valószínűleg már évszázadok óta vannak.

Megkopott a fénye

A műfény és általában a műanyag egyébként is visszatérő eleme a BNV-nek, amelynek lakberendezési elemei sok esetben inkább giccskiállításra emlékeztettek minket. Láttunk műsziklát, amely fölött egy mű kőpárkányon műtűz lobogott, és a műkandallók kínálata is minden korábbit felülmúlni tűnt; "nyáron is használható, a fűtést le lehet venni, és csak a hangulatfényben gyönyörködni" - kapacitáltak egy potenciális vásárlót az egyik standnál.

Aztán voltak még műnők is: félmeztelen, testfestett lányokból most sem volt hiány, bár jacuzzikban elterülő szépségek most nem vonzották a férfiakat a modern tisztálkodáskultúrához. Aztán volt műjáték az Infomarketen, ahol kilencven számítógépen lehet hálózatba kötött PC-s játékokkal vitézkedni – a hét végén repülőszimulátor-bajnokság volt, a jövő hét végén FIFA 06 és Counter Strike versenyek lesznek –, és voltak műzenék is, a vásári rádióban és az Intersoundon bemutatott hangszórókban egyaránt.

Ami viszont valóságos volt – még egyszer –, az a zsúfoltság és a hangulat hiánya. Míg régen egy-egy BNV zsúfolásig tömve volt, pláne a nyitónapon, addig szombaton kora délutánig legfeljebb erős félházasra telt meg a Hungexpo. Úgy tűnt, az embereket nem érdekli a vásár, a többség enerváltan bandukolt standtól standig, pavilontól pavilonig. Persze régen a BNV azoknak a kuriózumoknak a kiállítása volt, amikhez a mindennapokban, egy szimpla áruházban nem lehetett hozzájutni.

A megvásárlásnak most viszont már legfeljebb csak pénzügyi akadályai vannak, de a vásárlátogatók feltehetően ezt is szeretnék áthidalni: a legnagyobb tömeget ugyanis a vásári lottózóban láttuk. Ki tudja, valaki, aki szombaton jól ikszelt, most már a három és félmilliós jacuzzit is mosolyogva megveheti. A többieknek meg marad a nézelődés és a nosztalgia.