Százezrekkel Kína ellen

Bojkottom harmadik hetében szomorúan kell konstatálnom, hogy a nagyhatalmak egyre inkább meghajlanak Kína előtt – Németországban hirtelen mindenki olyan elfoglalt lett, hogy nem tudott tárgyalni a dalai lámával; szegénynek Tajvanon kellene próbálkoznia –, egyre inkább úgy érzem, magamra maradok. A bazi nagy földrengés is nemzetközi szimpátiát keltett – persze ennek aligha örül Peking –, érthető, ki beszél a tibeti erőszakról, amikor ötvenezren haltak meg?

Szingapúri laptop, spanyol tévé

Ráadásul ismét a bojkott megtörésére kényszerültem, nem a világpolitikai támogatás hiánya, hanem a hazai kormányátalakítás miatt. Pénteken Bajnai Gordon most már mint gazdasági miniszter mutatkozott be – kíváncsi vagyok, mikor lép még feljebb –, és utolért az online újságírók átka.

Nem tehettem meg, hogy tollal és papírral felfegyverkezve menjek a sajtótájékoztatóra, majd otthonom kényelmes magányában írjam meg, milyen rendszerváltást szeretne az új Kóka (bezzeg ha napilapos lennék, könnyebben menne a bojkott). Így ismét előkerült a kínai adapteres laptopom, és újabb egy órára szünetelt a Szent Ügy.

Egyébként hiába nézelődtem a kollégák között, szingapúri gyártású – szintén nyugati márkanevet viselő – laptopot találtam, de az adapter ahhoz is Made in China volt. Viszont tettem egy komoly felfedezést, miközben, nem teljesen céltalan kíváncsiságból átvizsgáltam a parlament elektronikai berendezéseit: a japán márkák általában tényleg Made in Japanok, és bár Made in Spain tévét is találtam köztük, kínait nem.

Szóval ha tudnék japán mobilt, laptopot és adaptert venni, akkor valószínűleg tönkremennék anyagilag – úgy számolgattam a héten, hogy egy teljes kínátlanításhoz több százezer forintra lenne szükség –, viszont minden bizonnyal a mostaninál könnyebben menne a bojkott. Amely, úgy tűnik, immár Peking-barát köröknek is feltűnt.

Neduddgi

Legalábbis a héten megkaptam életem legviccesebb olvasói levelét. Első pillantásra úgy tűnt, hogy Török Szultán vagy Fülig Jimmy kilépett a Rejtő-regények lapjairól, és egy kínai csatakiáltással billentyűzetet ragadott. Aztán arra gondoltam, hogy valaki direkt a kínaiak magyar kiejtését akarta írásba önteni, aztán végül arra, hogy nem gondolkodom tovább, hanem szó szerint bemásolom ide, az értéket becsülni kell.

te egy hülye ember vagy mert kínai áruk né köl a kis geszi ország meg döglik mert magyar gazdasági helyzet nagyon szar és még a kínai áruk olcsó ki és ha nem veszek kinai árult nicse olyon ország kinábam nem importálná a cikk eket .te egy szaros kis ember vagy nem értesz a kereskedelmi dologhoz sokat kell tanuli még neked hogy meg értet eszt a szabály ha kína nem impornál terméket akkor egesz Europa éhen halnán értet de ki szaros köcsög gesz ember anyát mikor szült téged bisztos le estér a földre meg ötöde a fejet azért vagy ilyen fasz szobo kis köcsök ember :ha ha ha

Buta spóroláson hízik Kína

Nos, hogy egész Európa éhen halna-e, azt nem tudom. Azon viszont elgondolkodtam, hogy kinek mekkora felelőssége van abban, hogy idáig jutottunk, hogy bizonyos ágazatokban már nem lehet nem kínai terméket venni. És arra jutottam, hogy tényleg, mindenki, aki spórolni akar, tehet arról, hogy ma a földre simán rá lehetne tenni egy Made in China bélyegzőt: egyfelől azok, akik minden gyártást Kínába visznek, mert ott egy kütyü 2 dollár helyett 1,49-ből kijön, másfelől azok, akik a kínai terméket veszik meg azért, mert 3900 forint helyett csak 2900 forintba kerül.

Mostanra, mióta már-már fanatikusan keresem a Made in-címkéket – olyan ez, mint amikor parkolóőrként már a negyedik napomon úgy néztem munka után is minden parkoló autóra, hogy van-e rajta jegy vagy nincs – ugyanis arra rájöttem, hogy nagyon sok olyan termék van, amiből van kínai, csak vagy nem tudjuk, vagy nem azt veszünk. Ilyenek a ruhák, cipők, zoknik, pólók, különböző kertfelszerelések, és, ha Kína tényleg Japánná akar válni, és hagyja, hogy új Kínák jöjjenek, talán egyre több ilyen olcsó termék lesz.

Itt még biztató a helyzet, hiszen vannak olyan árucikkek is, amikből már újonnan lényegében csak kínai van a piacon, ilyenek az akkumulátorok, töltők, tápok, adapterek, mindenféle kütyük. És még akadnak olyan árucikkek is, amik között még nem uralkodtak el a kínai termékek – de hogy melyek ezek, nem árulom el, nem akarok tippeket adni, és így tovább nehezíteni a helyzetemet.

Egyetért a bojkottal? Ellenzi? Ön sem használ kínai terméket? Csak azt használ? Vagy azt gyárt? Írja meg!