Ambrus
-7 °C
3 °C

Kiigazítás kell, nem újabb Bokros-csomag

2005.03.04. 15:51
Újabb Bokros-csomagra nincs szükség, de gazdaságpolitikai korrekcióra igen - így összegezhető a Bokros-csomag 10. évfordulója alkalmából rendezett konferencián előadó vezető közgazdászok, volt pénzügyminiszterek véleménye az ország helyzetéről.
A 2002-es kormányváltás után Magyarországon gyökeres gazdaságpolitikai fordulatra lett volna szükség, ehelyett a Medgyessy kabinet lett a rendszerváltás utáni első olyan kormány, mely hivatali ideje első részében sem figyelt oda a költségvetés hiányára, egyensúlyára - jelentette ki Bokros Lajos a nevéhez fűződő 1995-ös gazdasági megszorító csomag 10. évfordulója alkalmából rendezett gazdasági konferencián. A jelenleg a CEU-n tanító volt pénzügyminiszter szerint ennek is köszönhető, hogy Magyarország elvesztette a kilencvenes évek második felében megszerzett előnyét, melyet anno nem csak a stabilizációs csomaggal, hanem régióban több területen élenjáró reformokkal vívott ki.

Magyarország jelenleg folyamatosan veszít a versenyképességéből - hangsúlyozta Bokros Lajos a Hungarian Buiseness Leaders és az ICEG Gazdaságkutató által szervezett fórumon. Szerinte az EU most szégyenpadra ültet minket amiatt, hogy az ország a saját kormánya által többször módosított makrogazdasági prognózisokat sem tudja tartani.

Gyorsabb növekedést biztosító gazdaságpolitikát sürgetett Surányi György, az MNB volt elnöke is. Mint fogalmazott az ország 1995-ös és jelenlegi helyzete összehasonlíthatatlan, így nincs arról szó, hogy újabb Bokros-csomagra lenne szükség, de egy átfogó intézkedéscsomagra rászorul a gazdaság.

Visszarendeződés

Draskovics Tibor szerint a fordulat már meg is kezdődött. A jelenlegi pénzügyminiszter szerint azonban egy beavatkozás akkor lehet gyors és drasztikus, ezáltal pedig sikeres is, ha a kormány és jegybank között megvan az a bizalom és összhang, ami az 1995-ös időszakot jellemezte. A pénzügyminiszter ugyanakkor jelezte: a Bokros-csomag egyik legnagyobb erényének azt tartja, hogy annak révén majdnem megtörtént egy szemléletváltás Magyarországon, melynek révén az emberek kezdtek másképpen gondolkodni az állam szerepéről. Ezt követően azonban 1998-tól elindult a visszarendeződés az állami paternalizmus irányába.

Kitért a monetáris politika utóbbi évekbeli hibáira Békesi László is, aki azonban a 2002 óta működő kormány fiskális és jövedelmpolitikáját is "elképesztően rossznak" minősítette. Mint mondta ez részben alibit is teremtett az MNB Surányi György és általa is "eszementnek" minősített politikájához, melyet egyebek között kései és pánikszerű reakciók jellemeztek. Varga Mihály, a Fidesz kormány volt pénzügyminisztere ugyanakkor részben a 2002-es száznapos programot okolta amiatt, hogy ma egyáltalán felmerülhet a kérdés, szükség van-e újabb Bokros-csomagra. Ezzel kapcsolatban azonban ő is úgy fogalmazott, hogy apróbb kiigazításokkal is kezelhető a jelenlegi helyzet.

Míg a Bokros-csomag leegyszerűsítve úgy foglalható össze, hogy a kormány megrázta a lakosságot, és jövedelmeket csoportosított át a vállalkozások irányába, addig négy éve éppen ennek az ellenkezője zajlik az országban - mondta Kupa Mihály. Az emiatt mára kialakult helyzetet most lehet kezdeni helyreállítani, ösztönözni kell a lakossági megtakarításokat, és segíteni a külföldi tőkebeáramlást. Az Antall-kormány pénzügyminisztere is megjegyezte azonban a jelenlegi és az 1995-ös helyzet összehasonlításakor: míg akkor "kilógott a fenekünk a nadrágból", most még az infláció csökkenést sem tudtuk alulbecsülni.