Bokros Lajos: Magyarország elpazarolt 10 évet

2007.03.23. 18:19
A kormányok rossz gazdaságpolitikája miatt az új évezred első évtizede Magyarorszáűg számára elveszett, véli Bokros Lajos. A Horn-kormány pénzügyminisztere abban látja a bajok okát, hogy a gazdaságpolitikát a költségvetés túlköltekezése, a fogyasztásra koncentrálás, nem pedig a megtakarításokra, beruházásokra ösztönzésére, az export által vezérelt növekedésre alapozás jellemezte.

Magyarország számára az új évezred első évtizede a gazdasági növekedés szempontjából elveszett - jelentette ki Bokros Lajos pénteken Pécsett. A Közép-európai Egyetem vezérigazgatója A korszerű állam ígérete és követelményei Magyarországon című előadásában azt mondta: "Elpazaroltuk ezt az időszakot és 2010-ben nagyjából ott fogunk tartani, ahol 2000-ben tartottunk".

2000. óta rossz a gazdaságpolitika

A volt pénzügyminiszter ennek okaként 2000 óta a mindenkori kormány által folytatott rossz gazdaságpolitikát jelölte meg. Összehasonlításként elmondta, hogy amíg Magyarországon 3, addig Romániában 7,7, Szlovákiában 8, Észtországban pedig 12 százalékos gazdasági növekedést mértek.

Ma a gazdasági növekedés a lehetőségeinkhez képest nagyon alacsony, mert a gazdaságpolitikát a költségvetés túlköltekezése, a fogyasztásra koncentrálás, nem pedig a megtakarításokra, beruházásokra ösztönzésére, az export által vezérelt növekedésre alapozás jellemezte - jegyezte meg. Úgy vélte: bár a fogyasztásvezérelt, túlköltekezésre alapozott gazdaságpolitika ideig-óráig generálhatja a gazdasági növekedést, de előbb-utóbb beleütközik a külső-belső adósság felhalmozódásának korlátjába.

Hiányrekorderek vagyunk

Rámutatott, hogy Magyarország az egyetlen a volt szocialista országok közül, ahol nagyon nagy mértékű ikerdeficit van, azaz egyszerre van jelen a nagymértékű államháztartási hiány és folyó fizetési mérleg hiány. Hozzátette: tavaly 9,9 százalékkal Európában Magyarországon volt a legmagasabb államháztartási hiány, ebben hazánkat Portugália követte 6 százalékkal.

Ebből kilépni nagyon nehéz, és csak többszörös erőfeszítéssel lehet. Az államháztartási reform részeként egyszerre van szükség a belföldi, elsősorban lakossági megtakarítások ösztönzésére, továbbá az állam visszavonulására, deficitjének csökkentésére - mondta. A közgazdász professzor szerint a kormány által tavaly ősszel meghirdetett és bevezetett "kiigazítások" arra elegek voltak, hogy az alacsony növekedésből fakadó válságnak az államcsődbe fordulását elkerülje, de ahhoz nem elegendő, hogy növekedést generáljon.

Mitől lesz növekedés?

A dilemma most az, mitől lesz ebben az országban gazdasági növekedés. Mert ez a stabilizáció szükséges volt, de alapvetően adóemelésre és kiadáscsökkentésre lett alapozva - fogalmazott. Azt mondta: az előbbi nem igazán barátja a növekedésnek, az utóbbinak pedig első körben, rövid távon szintén lehet recesszív hatása. De ha kellő mértékű bizalmat ébreszt a gazdasági szereplőkben, akkor lehet kedvező hatása. Egyelőre azonban nem látható, miként fog 2009-ben növekedést generálni. Ezért van az a félelmem, ha ez csak egy politikai jelszó, más egyéb növekedést gyorsító tényező híján, nehogy a kormány megint 2009-ben a túlköltekezés eszközéhez nyúljon csak azért, hogy megnyerje a választásokat, mert akkor a következő évtized is el fog veszni - mondta.

Fontos a jó kommunikáció

Bokros Lajos hangsúlyozta: éppen ezért nemcsak önmagukban fontosak az államháztartási reformok, hanem azért is, hogy a gazdasági növekedést tényleg meg lehessen indítani anélkül, hogy a költségvetés túlköltekezését fokozni kelljen. A volt pénzügyminiszter megjegyezte, a reformoknál szükséges az is, hogy a politikai osztály a változtatásokat kulturáltan, közérthetően kommunikálja a társadalom felé. A siker szempontjából ugyanis kulcskérdés az emberek aktív szerepvállalása.