Miklós
-7 °C
4 °C

Spórolhatnak a borászok

2005.11.24. 10:20
Kapcsolódó cikkek (1)
Az agrártárca azt ígérte, a borászok szakmai szervezetei által létrehozott kht. kaphatja meg a bor nyolcforintos jövedéki adóját felváltó forgalombahelyezési járulék (szintén nyolc forint) hatvan százalékát. Az éves szinten milliárdos összeget így a legérintettebbek használhatnák fel marketingcélokra, de végül a benyújtott törvényjavaslat szerint a tárca a pénzt és a marketinget is magánál tartaná - aggódnak a borszakmai szervezetek. Az MSZP szerint azonban a pénzt megkapja a kht., csak az erről szóló, a törvényhez kapcsolódó miniszteri rendelet előkészítése késik. A késés azonban a törvényt is érinti: mivel nem sikerült a jogszabályt az adótörvényekkel együtt elfogadni, január első heteiben se jövedéki adót, se forgalomba helyezési járulékot nem kell fizetni, így aki ez időben tudja benyújtani a kérelmeket, literenként nyolc forintot spórolhat. Hosszabb távon azonban az új rendszerben gondot okoz, hogy a forgalmazott tételenként előre, egy összegben kell megfizetni a nyolc forintot literenként.
Egy hónappal ezelőtt Gráf József agrárminiszter még azt ígérte, a tárca olyan törvényjavaslatot készít elő, mely garantálja: a januártól megszűnő jövedéki adót felváltó, ugyancsak nyolc forintot kitevő új "borteher", a forgalombahelyezési járulék hatvan százalékát egy új, kifejezetten e célra a szakmai szervezetek által alapított közhasznú társaság kaphatná meg - mondták az Indexnek borászok. Gere Attila, villányi borász szerint az ígéret több hónapos lobbimunka eredménye volt, hiszen maga az ötlet is szakmai körökben született meg. A Magyar Bormarketing (MB) kht.-t idén tavasszal a Pannon Bormíves Céh, a Borakadémia, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT), a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége hozta létre. Tudott volt, hogy az uniós előírások miatt a bor jövedéki adóját meg kell szüntetni, a szakma azonban nem akarta egyszerűen megspórolni a nyolc forintos literenkénti tételt. A javaslat úgy szólt, az éves szinten több milliárdot (négymillió hektóliteres éves termeléssel számolva 3,2 milliárdot) kitevő összeg szolgáljon egy központi marketing alap, ill. a borhamisítások ellen új eszközök finanszírozására.

Bormarketing másképp

Mert bormarketing elvben ugyan eddig is volt, ahogy ellenőrzés is, a szakmai szervezetek azonban elégedetlenek ezek színvonalával. "Csöbörből vödörbe" - jellemezte a helyzetet Gere Attila, aki szerint a törvénytervezet jelenlegi formája szerint a jövőben is "a borászoknak kell kuncsorognia, hogy az állam legalább a pénz egy részét szakmailag indokolt, jó célokra költse". Ugyanakkor tartanak attól is, hogy a nyolc forint kisebb része, az ellenőrzésre fordítandó három forint is egyszerűen felolvad az OBI, az Országos Borminősítő Intézet (OBI) költségvetésében, pedig az eredeti cél az lett volna, hogy egy vámosokat, apehosokat és az OBI-t egyaránt magába foglaló borkommandó szűrje ki a kocsmákról és a polcokról az adózatlan vagy hamisított tételeket. Azt, hogy a szakma a célok kérdésben szinte egységesnek tekinthető jelzi: az MB kht.-hez az alapítást követően csatlakozott számos szervezet, köztük Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége (Vindependent), a két tokaji szervezet, a Tokaj Rennaissance és a Tokaji Vinum Hungaricum, az egri és alföldi borászok szövetsége, a Borutak szövetsége, a Borrendek Szövetsége és a Magyar Bortelepülések Egyesülete.

Felesleges az aggodalom?

Az ígéret, a megállapodás továbbra is áll - mondta az Indexnek Karakas János, szocialista országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja, akihez az ügyben az agrártárca irányította lapunkat. A képviselő hangsúlyozta: a törvényhez készülő miniszteri rendeletben kell majd arról rendelkezni, hogy az összegre a kht. lesz jogosult, és arról is, hogy a felhasználást illetően milyen ellenőrzési jogosítványokat kap a minisztérium. Nem tudok arról, hogy a tárcánál akár csak gondolkodnának más megoldáson - hangsúlyozta lapunknak a képviselő, aki azt ugyanakkor elismerte, a rendelet előkészítésének már el kellett volna kezdődnie, de egyelőre - bár már egyeztetni kéne róla - még arról sem tud, hogy a vázlata meglenne.

A késés kiskaput eredményez - úszhat a pénz jelentős része

A késés azonban a törvényt is érinti: Magyarországon az adókat és járulékokat előíró szabályok legkorábban a kihirdetésüket követő 45 nappal léphetnek hatályba, e követelménynek az új járulékot előíró módosítás is megfelel. A jövedéki adó megszűnéséről az időben elfogadott és kihirdetetett adótörvények rendelkeznek, így január elseje után a nyolc forint ezen a címen nem lesz beszedhető. Az új járulékot előíró törvényt azonban még el sem fogadta a parlament, a törvényjavaslat egyelőre részletes vitára vár, így a kihirdetéséig még több hét is eltelhet. Ez viszont azt jelenti, hogy a 45 napos kihirdetéstől számított hatályba lépésre legkorábban január második felében, akár csak a hónap végén kerülhet sor, a jövő év első heteit tehát ex-lex állapot jellemzi majd. Aki ekkor ad be forgalombahozatali engedélyt - melyhez elég az adott tételből hat üveget benyújtani az OBI-hoz - semmilyen címen nem kell, hogy befizesse a nyolc forintos tételt.

Hosszabb távon azonban éppen hogy rosszul járnak emiatt a borászok: míg a jövedéki adót a jövedéki jegy megváltásakor kellett fizetni, az új rendszerben egy adott, akár évek alatt kifutó tétel után egyszerre kell minden literre befizetni a nyolc forintot, ami pedig az állandó tőkeproblémával és hosszú megtérülési idővel szenvedő ágazatban komoly fennakadásokat okozhat.

A kiskapu létét elismerte Karakas János is, aki szerint azonban ez nem jelent majd komoly kiesést: egyrészt "nem feltételez ilyen komoly spekulációt", fogalmazott, másrészt hangsúlyozta, a forgalombahelyezési engedélyek 50 százaléka száz hektó alatti tételekre vonatkozik, további harminc százalék pedig 300 hektó alatti tételekből jön össze. Az Indexnek borászok ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet: éppen a nagyüzemek lehetnek azok, akik könnyen és nagyobb tételekre vonatkozóan tudják kihasználni majd a joghézagot, hiszen akár az értékesítésben évek alatt kifutó, most készülő jelentős tételekre spórolhatják meg a járulékot.

Az uniós borok után is fizetni kell

Karakas János szerint az interregnumnál nagyobb problémát jelentett volna, hogy az eredeti törvényjavaslat egy másik kiskaput is kínált volna: a magyar borászok megtehették volna, hogy nem itthon, hanem egy másik tagállamban kérik a borok bevizsgálását, ahol csak a vizsgálati díjakat kell megfizetni, a literenkénti nyolc forintos járulékot nem. A képviselő szerint ezt egy - a mezőgazdasági bizottságban az ellenzék által is támogatott - módosító javaslattal sikerül elkerülni: a kiegészítés minden Magyarországon forgalomba kerülő borra vonatkozóan előírja a forgalombahelyezési díjat. A külföldi, illetve külföldi, de uniós borokra is: ez utóbbiakkal kapcsolatban felvetett azon kérdésünkre, hogy ez nem ütközik-e uniós szabályokba, hiszen elvileg minden, az unió bármely országában már a forgalombahelyezési engedélyt elnyerő termék szabadon forgalmazható minden tagországban, Karakas János azzal érvelt, hogy e nélkül éppen a magyar borok kerülnének versenyhátrányba a hazai piacon, így az egységes teher miatt nem ütközik uniós előírásba a járulék. Az összeg ráadásul a minden Magyarországon forgalomban levő bor szempontjából fontos részben hazai marketing, illetve ellenőrzési célokat szolgál.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!