Árpád
-2 °C
9 °C

A felszolgálási díj nem zárja ki a borravalót

2005.09.30. 08:09
A vendéglátóipari vállalkozások mintegy 95-96 százalékánál a felszolgálási díj bevezetése egyértelműen akkora áremelést jelentene, amelyre nincs fizetőképes kereslet.
A felszolgálási díj bevezetésre vonatkozó október 1-jén hatályba lépő rendelet nem zárja ki a borravalót a vendéglátóhelyeken - vélekednek a szakértők a most közzétett miniszteri rendelet kapcsán. A Gazdasági és Közlekedési Miniszter rendelete szerint a vendéglátóhelyeken a szervízdíj az általános forgalmi adót is tartalmazó árlapon feltüntetett összeg maximum 15 százaléka lehet, de bevezetése nem kötelező.

Nem éri meg

A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, Háber Tamás úgy gondolja, hogy csak a topon lévő szállodáknak és éttermeknek éri meg bevezetni a felszolgálási díjat. A szállodaszövetség elnöke, Niklai Ákos szintén úgy véli, hogy elsősorban a budapesti magasabb szintű szállodák és éttermek vezetik majd be, de szerinte elsősorban az önálló vendéglátóhelyeknek érheti meg. A felszolgálási díjjal a munkáltató jobban meg tudja fizetni a vendéglátásban közvetlenül közreműködőket. A szabályozás szerint a munkáltató döntésétől függően nem csak a felszolgálók, hanem szakácsok, kukták, vagy akár a mosogató személyzet is részesülhet belőle.

A vendéglátó vállalkozások 17-18 százalékát tömörítő ipartestület elnökének véleménye szerint a vendéglátóipari vállalkozások mintegy 95-96 százalékánál a felszolgálási díj bevezetése egyértelműen akkora áremelést jelentene, amelyre nincs fizetőképes kereslet. A magasabb kategóriájú szállodák és éttermek árréstömege lehet akkora, hogy akár a felszolgálási díj is belefér, de olyan a vendégkör is, hogy hajlandó megfizetni - magyarázta Niklai Ákos.

6-7-10 százalék

A vendégeket a szervízdíj esetleg eltántoríthatja még további borravalótól, pedig a fogyasztótól kapott borravaló láthatóvá tételét is segíti az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló augusztus elseje óta hatályos törvény. Eszerint mind a felszolgálói díj, mind a borravaló adóterhet nem viselő járandóság. A felszolgálói díj után a foglalkoztató 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet, és a borravaló után is 15 százalék a nyugdíjjárulék. Szakértők szerint a vendéglátásban a borravaló a kisebb tételű számlák esetében átlagosan 10 százalék körülire becsülhető, de például egy családi fogyasztás esetén már csak 6-7 százalékot ér el. Ugyanakkor minél magasabb a számla értéke, annál alacsonyabb a borravaló aránya.

Az adóhatóság közleménye hangsúlyozza, hogy a 2005. október 1-jétől a felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelemnek minősül, amely után a foglalkoztató az általános szabályoktól eltérően 15 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot fizet, s ez magában foglalja a nyugdíjjárulékot is, azután magánnyugdíj-pénztári tagdíjat nem kell fizetni. A járulékot, illetve a fizetési kötelezettséget a foglalkoztató havonta állapítja meg, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg és a rá egyébként vonatkozó havi, negyedéves, éves bevallásában vallja be.