Mária
-7 °C
3 °C

Sokan inkább leülik pénzbüntetésüket

2002.01.21. 09:51
Magyarországon a jogerősen elítéltek csaknem fele kap pénzbüntetést. Az összegből a bíróságok gazdálkodnak. A pénzbüntetésre ítéltek egy része azonban inkább börtönbe vonul, de nem fizet. A hozzátartozók karácsony és újév előtt tömegesen váltják ki szeretteiket - írja a Népszabadság.
A bűncselekmények elkövetői főbüntetésként nemcsak szabadságvesztést, hanem indokolt esetben pénzbüntetést is kaphatnak. A bíróságok a statisztikák szerint élnek is ezzel az alternatív büntetési lehetőséggel. Több évre visszamenően ugyanis az összes jogerősen elítélt csaknem fele pénzbüntetést kapott.

Nincs rögzített tarifa

Az, hogy egy-egy cselekmény mennyibe kerül, mindig a körülményektől függ. A bűncselekményeknek nincs kötött "tarifájuk", nem lehet előre kiszámolni, hogy egy-egy kisebb gazdasági visszaélésért vagy a szomszédnak lekevert pofonért mennyit kell fizetni - írja a napilap.

A bíróság a pénzbüntetés mértékét napi tételekben állapítja meg. Egy-egy rács mögött töltött nap összege - 1999. március 1-je óta - száztól húszezer forintig terjedhet, a kiszabható napok száma pedig 30 és 540 között mozog. A napok számánál a bűncselekmény súlyát, a napi összegnél pedig az elítélt anyagi helyzetét veszik figyelembe.

Nem mindenki fizet

A Fővárosi Bíróság az elmúlt évben 17 ezer esetben szabott ki pénzbüntetést 281 millió forint értékben. Ebből azonban csak 236 milió forint folyt be - tájékoztatta a Népszabadságot a Roszkopf Ella, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalának csoportvezetője.

A lerótt pénzbüntetés a Fővárosi Bíróság Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kerül. A bíróság erről a számláról gazdálkodik, fizet béreket és egyéb költségeket. Az összeget befektetni nem lehet. Amikor meghatározzák, hogy az adott bíróság a következő évben mekkora összegből gazdálkodhat, akkor eleve előirányozzák, hogy milyen nagyságú bevételre tegyen szert a pénzbüntetésekből, a fennmaradó részt pedig a költségvetés pótolja.

Szabadság karácsonyi ajándékként

A pénzfőbüntetésre ítéltek jelentős része nem fizeti be a kiszabott összeget. Elsősorban azok fizetnek, akiket először ítéltek el, illetve gondatlan cselekményt követtek el. A gazdasági hivatal tapasztalatai szerint minél hosszabb idő telik el az elítélés és a csekk postázása között, annál inkább csökken a fizetési hajlandóság.

A fizetés helyett a börtönt választók egyébként bármikor meggondolhatják magukat, így akár a börtönkapuban vagy a már megkezdett szabadságvesztés alatt is befizethetik büntetésüket. A gazdasági hivatalnál karácsony és újév előtt nő meg a forgalom. Akkor ugyanis igen sok hozzátartozó kiváltja az ünnepekre szeretteit.