Szabad verseny a rács mögött?

Az amerikai képviselőház négy tagja olyan törvénymódosítást nyújtott be - a Hoekstra-Frank-Collins-Maloney Actet - amely erőteljesen megnyirbálná egy többé-kevésbé titkos, a szabadpiac feltétlen híveinek szemében egyenesen ördögi szervezet jogosítványait, amely mögött az állam áll. Oliver Stone már nyilván évek óta dolgozik a sztorit feldolgozó forgatókönyvön.

Törvényes rabszolgaság az Egyesült Államokban?

"Az Unicor nagy üzlet, mert ez a rabszolgaság egyetlen törvényes (alkotmányos) formája ebben az országban" - írja Lee B. Phillips, egykori börtönőr az 'Egy bennfentes elemzése a Federal Prison Industries Inc.-ről' című nagy botrányt kavart leleplező visszaemlékezésében.

Ez durvábban hangzik, mint az eltussolt arizonai ufók esete. Mi ez az ördögi kormányszerv, amely rabszolgákat dolgoztat, évi félmilliárd dolláros forgalmat bonyolít, és állami hátszéllel teszi tönkre versenytársait a szabadpiacon? És vajon a magyar kormány tart fenn ilyent?

A paranoid Stone a rövidítések hálójában

A Federal Prison Industries (FPI) nevű társaságot 1934-ben hozta létre az USA Igazságügyi Minisztériuma - írja a libertárius zolatimes.com-on olvasható oknyomozó riportjában David Martin. (A weboldal eddig pompásan működött, ám e cikk megírásának időpontjára elérhetetlenné vált. Hogy miért? Kérdezzék Oliver Stone-t!)

A rabokat foglalkoztató társaság 1996-ra 17 ezer 379 "alkalmazottal" 495,4 millió dolláros forgalmat bonyolító hatalmas konglomerátummá vált, amely a bútoripartól az elektronikáig számtalan iparágban állított elő termékeket. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának weboldalán talált információ szerint a forgalom 2000-ben meghaladta az 566 millió dollárt.

James Bond, a keresztapa

A Federal Prison Industries 1977-óta UNICOR néven fut az üzleti életben. Az elnevezés rövidítésnek hat, ám nem az, ami lehet, hogy ásatag titkosszolgálati-konspirációs trükk, lehet, hogy nem.

Az FPI "munkásait" az Igazságügyi Minisztérium Börtönhivatala (Bureau of Prisons) "szállásolja el", ezenkívül táplálja, oktatja és egészségügyi ellátásban részesíti őket, de ha ez nem lenne elég, a hivatal biztosítja a termeléshez a földterületet, az épületeket, az áramot és a vizet. Az FPI-UNICOR-nak csak a gépekért és felszerelésekért kell fizetnie, a keletkező nyereséget viszont nem forgatja vissza a Bureau of Prisonsnak (BOP), hanem megtartja saját magának . A "munkások" bére természetesen töredéke a piaci fizetéseknek.

Csípi a szemüket az állami kakukk

A szabadpiac védelmezői azonban nem is ezen versenyelőnyök miatt néznek rossz szemmel az UNICOR-ra, hanem amiatt, hogy ha egy kormányszerv valamely áru - például irodabútor - beszerzésére készül, és a börtöncég azt piaci áron hajlandó szállítani, akkor a tendert automatikusan az UNICOR nyeri, tehát a kormányszerv köteles szerződést kötni vele. Vagyis könnyen megeshet, hogy a versengő szállítók közül az állami kakukk ajánlata a legdrágább és annak a leggyengébb a minősége, a megrendelő mégis vele kénytelen megállapodni.

Egyenlő az egyenlők között

Az FPI versenyelőnye már számos, a szövetségi szerveknek is szállító kisvállalkozást tett tönkre. A két republikánus és két demokrata honanya és -atya által jegyzett törvénymódosítás azonos elbírálás alá helyezné az UNICOR-t a többi piaci szereplővel és megtiltaná neki, hogy termékeivel kimerészkedjen a piacra.

Majdnem mint amcsiba'

És mi a helyzet nálunk? Az Index utánanézett és azt találta, hogy - Bujáki Ildikó, a BV Országos Parancsnokság szóvivőjének szavaival: "a két ország közötti alapvető különbségek mellett a börtönökben működő kft.-k számára a szigorú jogi keretek azért biztosítanak némi, szűk körben érvényesíthető előnyt is". Mi úgy fogalmaznánk, hogy a kft.-k nálunk is versenyelőnyt élveznek, méghozzá tízszázalékosat.

Ez pontosan azt jelenti, hogy ha a Büntetés-végrehajtás (BV) beszerez valamilyen árut vagy szolgáltatást, akkor ugyan köteles a közbeszerzési törvény szerinti eljárásokat lefolytatni, ahol a BV kft.-i olyan feltételekkel indulhatnak, mint bármely más piaci szereplő, akkor a BV "saját gyermekeinek" adhat (de nem köteles adni) 10 százalék árelőnyt. Vagyis ha az általuk ajánlott ár mondjuk 8 százalékkal magasabb a versenytársakénál, akkor a tender kiírója mérlegelheti, hogy tőlük rendeljen-e.

Szuperjó biznisz börtönkonyhán dolgozni

Magyarországon egyébként kétféle rendszerben dolgoztatják az elítélteket - magyarázta az Indexnek Bujáki Ildikó. Vannak, akik a költségvetési rendszeren belül munkálkodnak a börtönök fenntartásán, a javításban és az étkeztetésben például. Az idei első félévben ők 2749-en voltak, átlagkeresetük pedig havi 8970 forint volt. Munkadíjukról a törvény kimondja, hogy nem lehet kevesebb a megelőző évi magyar minimálbér egyharmadánál.

Egy helyett 12 magyar "UNICOR" van

A költségvetési rendszeren kívül dolgozó rabok - idén 4400-n - a 12 BV-s kft. valamelyikéhez tartoznak. Ezek közül 9 ipari, 3 pedig mezőgazdasági cég. A társaságok mind állami tulajdonban vannak, az állami vagyon kezelője az igazságügy-miniszter.

Összesített szaldójuk pozitív. Bár akad közöttük veszteséges, a nyereségesek többségben vannak. A legjobban menő társaság nyeresége 100 millió forint feletti - tudtuk meg Bujáki Ildikó. A börtöncégek alapvetően önfenntartóak működésükhöz nem kapnak plusz állami pénzt, bár az biztonsági rendszerek többletköltségeinek egy részét a központi büdzsé fedezi. Ez a hozzájárulás idén és jövőre is 530 millió forint.

Piaci mámor a rács mögött

A libertáriusok a szabad verseny korlátozásai ellenére táplálhatnak némi reményt: a BV-s cégek megreformálását célzó állami brainstorming közben az Index értesülése szerint felmerült, hogy meg kellene vizsgálni a magántőke bevonásának lehetőségét.