Business Talks '24
Üzleti konferencia
Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági elemző és előrejelző háza évente állít össze listát a vállalati kiküldöttek eligazítása végett a világ 130 nagyvárosának dollárban mért megélhetési költségeiről, meghatározott áru- és szolgáltatáskosár átlagárát figyelembe véve. Az EIU 100-as megélhetési indexszel mindig New Yorkot veszi a költségösszehasonlítás alapjául.
A kedden kiadott idei felmérés szerint "egy korszak ért véget" azzal, hogy 14 év után nem Tokió a világ legdrágább nagyvárosa: a listát most a harmadik helyről előretörő norvégiai Oslo vezeti 140-es megélhetési költségindexszel - vagyis a New York-inál dollárban mérve 40 százalékkal magasabb árszinttel -, a japán főváros a második helyre került 136 ponttal.
Hátrébb szorult a hagyományos második helyezett Oszaka-Kobe is, ezúttal a negyedik helyre, 130-as megélhetési indexszel. Eddigi helyét az előző évi 8. helyről feljövő izlandi Reykjavík foglalta el, amely az idei lista legnagyobb mértékben dráguló városa lett: költségindexe a New York-i 100-hoz mérve 135, ami 19 százalékpontos emelkedés a tavalyihoz képest.
Az egy évvel ezelőtt kiadott EIU-listán - a font akkori erősödése és a dollár egyidejű meredek gyengülése miatt - még London dollárban számolt árai drágultak New Yorkhoz képest a legjobban: a brit főváros tavalyi indexe 12 ponttal 121-re emelkedett. London valamelyest azóta is tovább drágult, 125-re, de ezzel sem lépett feljebb tavalyi 7. helyéről.
A legdrágább euróövezeti város idén is a változatlanul 4. helyezett Párizs, amelynek költségindexe 127-ről 130-ra emelkedett, de Nyugat-Európa általánosságban is a legdrágább: az első 30 helyből húszat nyugat-európai, zömmel euróövezeti nagyvárosok foglalnak el. Ebbe a klubba Kelet-Európából csak Moszkva, a térség messze legdrágább városa került be: az orosz főváros 98-as indexével a 32. helyről a 29-ikre jött fel az idei EIU-listán. Moszkva tavalyi megélhetési árindexe 94 volt.
A kelet-európai átalakuló gazdaságok, köztük a már uniós taggá vált térségi országok nagyvárosai azonban szintén érezhetően drágultak az összehasonlító mércén: a 107. Belgrád (61-es költségindexszel), a 95. Bukarest (65), a 82. Kijev (71), a 63. Varsó (82) és a térségi legdrágább, 58. Prága (83) relatív megélhetési költségei egyaránt 5 százaléknál nagyobb mértékben emelkedtek tavaly óta.
A kelet-európai EU-tagországok nagyvárosai közül ugyanakkor - drágulása ellenére - most is Budapest a legolcsóbb a dollárban fizetett kiküldötteknek: 74-es költségindexével - a dél-afrikai Pretoriával és Johannesburggal holtversenyben - a 77. helyre került a tavalyi, 70-es indexszel elfoglalt 81. helyről. A magyar főváros tavaly még éves rekordot állított be azzal, hogy a 130-as listán a legtöbb helyezéssel - 15-tel - került feljebb, a forint akkori erősödése és a dollár gyengülése miatt. Budapest a két évvel ezelőtti EIU-listán 62-es indexszel még csak a 96-ik helyen volt.
Az idén a legtöbb hellyel a két legnagyobb brazil város, Rio de Janeiro és Sao Paolo lepett előre, egyaránt 22 hellyel a holtversenyben elfoglalt 87. helyre, a brazil real 25 százalékos felértékelődése nyomán. A vizsgált tizenhat észak-amerikai nagyváros közül a globális lista első harminc helyezettje közé csak a mindenkori 100-as indexszel alapul vett New York került be, 27. helyezésével a tavalyi 23. hely után.
Az idei világlista legolcsóbb városa változatlanul Teherán, a New York-i megélhetési költségátlag 33 százalékával.
Business Talks '24
Üzleti konferencia