Botrányos Brau-közgyűlés

Este fél hétkor még az első napirendi ponttal sem végeztek a részvényesek a Brau Union Hungária (BUH) Rt. csütörtök délelőtt tizenegy órára összehívott rendes éves közgyűlésén. Az első két óra a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) - majd a hozzá csatlakozó több kisebbségi részvényes - és a vezető testületek közötti polemizálással telt, ami arról folyt, hogy megnyitható-e a közgyűlés.

A botrány

A TEBÉSZ elnöke a felügyelőbizottság elnökét próbálta meg rávenni arra, igazolja magát, s csak ezután nyissa meg a közgyűlést. Az egyébként osztrák nemzetiségű fb-elnök ezt a részvényes által kívánt módon viszont nem tette meg. A második óra után kialakult mozgalmas pillanatképet követően - a BUH igazgatóságának elnöke próbálta a TEBÉSZ időközben kikapcsolt mikrofonnal a kezében igazát bizonygató elnökét túlharsogva levelét felolvasni - valahogy elindult a részvényesi találkozó. Igaz, több részvényes is kilátásba helyezte a határozatok bírói úton történő megtámadását.

A kisebbségi részvényesek leginkább azt kifogásolták, hogy az igazgatóság engedte szavazni a Brau Union AG képviselőit a közgyűlésen. Dióslaki Gábor szerint ugyanis a Heineken-csoporthoz tartozó Amstel befolyásszerzése, majd a Heineken Brau Union AG-ban történt bevásárlása nyomán az nem gyakorolhatta volna tagsági jogait. (A felügyelettel is perben álló szövetség elnöke folyamatosan azt firtatta, vajon a vezető testületek fogadtak-e el a Heineken csoport most már BU AG-vel is kibővült cégeitől utasításokat.)

A vita

A TEBÉSZ egyébként kifogásolta, hogy a Brau Union Hungária Rt.-nek írt levelét a cég kiadta az Amstel Rt.-nek, amelyet az később csatolt a TEBÉSZ felügyelet ellen indított, a Fővárosi Bíróságon folyó peréhez. Több kérdést is intéztek a részvényesek az igazgatósághoz az Amstel Rt.-vel az elmúlt félévben kötött szerződésekkel kapcsolatban. Az igazgatóság válaszaiból az derült ki, hogy ők a társaság számára kedvezőnek tartják a heinekenes márkák BUH általi átvételét. A számos kifogás és kérdés közepette a Concorde Alapkezelő képviselője például számon kérte az igazgatóságtól, miért nem kérték ki független pénzügyi szakértő véleményét az Amstel által ősszel tett, nagy vihart kavart, és a PSZÁF által mind a mai napig felfüggesztett nyilvános vételi ajánlattal kapcsolatban.

A részvényesek között akadt, aki a társaság tőkeszerkezetét kifogásolta. Kiderült, hogy a cég tavaly december 31-én nem rendelkezett hitelekkel. Mint Kelemen Irma igazgatósági tag elmondta, a társaság arra törekszik, hogy szabad pénzeszközeit minél magasabb kamat mellett fektesse be. Az osztalékfizetés tervezett elmaradását az igazgatóság a felfüggesztett vételi ajánlat "zavartalanságával" indokolta.

A szavazás

A fő tulajdonos, a Heineken-kézben lévő Brau Union AG szavazataival a közgyűlés végül elfogadta az igazgatóság beszámolóját a tavalyi teljesítményről, ám több mint 48 ezer papír tulajdonosa - a kisrészvényesek - nem szavaztak. Az ilymódon tiltakozók száma az idő előrehaladtával megcsappant, de a nem szavazók tábora a többi pontnál is meghaladta a 39 ezret, miközben ellenszavazat nem érkezett egyetlen esetben sem. A közgyűlés tehát tudomásul vette a könyvvizsgáló és a felügyelő bizottság jelentését, elfogadta az eredményfelosztást, melynek értelmében a társaság osztalékot nem fizet, a 2,7 milliárdos adózott eredmény teljes egészében az eredménytartalékba kerül.

A szavazó részvényesek július 1-től ötéves időtartamra fb-taggá választotta Walther Sachst, Werner Mihatschot, Max Schwarzmairt, Szent-Ivány Ágnest, Koloszár Jenőt és Feldmann Józsefet, havi 40 ezer forint díjazás mellett. A közgyűlés emellett elfogadta a 2004. évi tervet, könyvvizsgálóvá pedig a KPMG Hungáriát választotta, 14 millió forintos díj ellenében.