Egyedül nem megy

2003.07.16. 08:18
Kulcsár egyedül nem lehet felelős a K&H Equitiesnél történtekért, derült ki az Index egy tőkepiaci szakértővel folytatott háttérbeszélgetéséből. A bróker hiányait külső forrásokból bevont pénzekkel próbálta fedezni, a piramisjáték jellegű ügy fedezésére meghamisította az elszámolásokat is. Ez utóbbit segítség nélkül nehezen tehette meg.
"Amit Kulcsár Attila csinált, azt sikkasztásnak hívják" - mondta el az Index megkeresésére egy neve elhallgatását kérő értékpapír-piaci szakértő. A K&H Equities brókere átlagon felüli hozamot garantált egy szűkebb, a rendőrség adatai szerint hatvan-hetven fős befektetői körnek. A szakértő szerint a hiba itt volt, extraprofitot garantálni nem lehet.

Betömni a lyukakat

Kiemelkedő hozamot teljesen legálisan is el lehet érni, ehhez csupán szerencse és zseniális üzleti érzék kell. Hosszú távon azonban valószínűtlen, hogy kitartana a szerencse. Ez történhetett a K&H Equities esetében is. A keletkező lyukakat Kulcsár külső források - adott esetben az Állami Autópálya Kezelő Rt. (ÁAK) 13 milliárdjának - bevonásával fedezhette le. Ez tulajdonképpen a klasszikus piramisjáték modell. A lyukakat azonban nem lehet betömni, legfeljebb "eltolni", magyarázta az Indexnek a szakértő.

A kedvezményezett ügyfél - a bankok nem szeretik a VIP-lista kifejezést - egyébként nem ismeretlen fogalom a tőkepiacon. Ez azonban normál esetben nem azt jelenti, hogy a kedvezményezett kör garantált extraprofitot kap. Egy több millió forintot nagy gyakorisággal forgató ügyfél díjkedvezményt kaphat a tranzakciókra, hozta fel példának a szakértő.

Egyedül nem megy

Nem tudtak semmit
Az Indexnek nyilatkozó szakértő kizártnak tartotta, hogy a K&H Equitiesnél történtekért kizárólag Kulcsár legyen a felelős, segítség nélkül nem vihette volna végig a csalást. Erre utalt a portfolio.hu-nak adott nyilatkozatában Kulcsár is, aki szerint a bank felső vezetése tisztában volt a történtekkel. A bróker nyilatkozatát a bank vezetése július 9-én, nyilatkozatban cáfolta.

Csütörtökön aztán mégis fejek hullottak, Rejtő E. Tibor, a bank vezérigazgatója és belga helyettese, Ludo Jacobs is benyújtotta lemondását. Döntésük indokaként erkölcsi okokat jelöltek meg, továbbra is tagadták azonban érintettségüket. A bank vezérigazgató-helyettese, Zarnócy Tibor helyén maradt, noha Kulcsár szerint szintén tudott a tranzakciókról.

A rendőrség, a nyomozás jelenlegi állása szerint egyedül Kulcsárt gyanúsítja.

A K&H Equities, pontosabban Kulcsár azonban extraprofit ígéretével alakította ki ügyfélkörét. Erről szakértőnk szerint legfeljebb szóbeli megállapodásokat köthettek, brókercég extraprofitot írásban nem garantálhat.

Az extraprofit elmaradt, az ügyfelek hamis elszámolásokat kaptak befektetéseik helyzetéről. Szokásos esetben az elszámolásokat a brókertől függetlenül a backoffice, az elszámolás küldi a számlákon rendelkezésre álló pénzeszközök és a forgalmi adatok alapján. Ennek befolyásolására - normális esetben - a brókernek egyedül nincs esélye. Bár a rendőrség, a nyomozás jelenlegi állása szerint egyedül Kulcsárt gyanúsítja, szakértőnk szerint egy olyan méretű sikkasztásban, mint ami a K&H Equitiesnél történt, elkerülhetetlenül érintett a brókercég és az anyabank több részlege - az elszámolás, a könyvelés - is.

A brókercégnél minden valószínűség szerint megvan a reális képet mutató elszámolás is, így tudhatjuk, hogy egy magánszemély ötszázmilliós veszteséget szenvedett, és így derülhetett ki az is, hogy a kiemelt ügyfél Kónya Imre is elvesztette befektetett pénze egy részét.

Ellenőrzési hibák?

Egy ilyen sikkasztásnak nem lett volna szabad észrevétlenül maradnia. A brókercégek tevékenységét a PSZÁF több ponton is ellenőrzi. Egy brókercégnél kétféle megbízás lehetséges. Az egyik a portfoliókezelés. Ebben az esetben az egyéni ügyfél pénzét szerződésben bízza a brókercégre. A szerződésben kikötik a vállalható kockázatokat - mekkora hányadot fektetnek biztos hozamot ígérő állampapírokba, mekkora hányadot költenek kockázatosabb befektetésekre -, a bróker pedig ezen irányelvek alapján köt üzleteket, ezekről elszámolást küld. A brókercégeknek portfoliókezelésre a PSZÁF ad engedélyt, és az üzletkötőknek is meg kell felelniük bizonyos szakmai feltételeknek, az ő működésüket is a felügyelet hagyja jóvá.

A pénz forgatásának másik lehetősége az egyedi szerződés. A tőzsdei ügyleteknél fontos a gyorsaság, a megbízásokat gyakran szóban adják. Szakértőnk szerint ennek megfelelő formája a rögzített telefonbeszélgetés, ennek alapján írja meg a már említett - és az elszámolásokat is küldő - backoffice az írásos szerződést, még a megbízás napján, de már a kereskedési időn kívül. "Az nem fordulhat elő, hogy egy márciusi megbízást májusban 'papírozzanak le'" - válaszolta az ÁAK visszadátumozott szerződésére vonatkozó kérdésünkre a szakértő.

A PSZÁF mind a szerződéseket, mind az ezek alapját jelentő rögzített beszélgetéseket ellenőrizheti, és szúrópróbaszerűen ellenőrzi is. Még a PSZÁF vizsgálatánál is rettegettebb a - különösen a külföldi tulajdonú bankoknál szigorú - belső audit. Ezek kijátszására szakértőnk szerint Kulcsárnak egyedül nem lehetett esélye.

Abnormális működés

Összefoglalva tehát, a K&H Equitiesnél történteket nem lehet normális banki működés keretében előforduló hibának minősíteni, piramisjáték jellegű sikkasztás történt, aminek valószínűleg több banki alkalmazott is részese volt.

A szó, amitől rettegnek a bankok
A brókerbotrányban gyakran emlegetett VIP-lista "névadója" a Postabank kiemelt ügyfeleinek névsora volt. Szakértőnk szerint itt nem volt másról szó, minthogy a politikusokból, üzletemberekből és művészekből álló kedvezményezetti kör a reálisnál alacsonyabb kamatteherrel vehetett fel hiteleket, amit azonnal a reálisnál - és a kedvezményes hitelkamatoknál is - magasabb hozamot hozó papírokba fektethetett. "A rendszerben nem volt pénz" - mondta a szakértő. Azaz a listán szereplők gyakorlatilag havi apanázst kaptak a banktól. A K&H Equities esetében feltehetően szóbeli ígéreteket kaptak az ügyfelek az extraprofitról.

A bankszakmában és a tőkepiacokon a kiemelt ügyfél ugyanolyan természetes fogalom, mint a gazdaság számos más területén is. Egy rendszeresen nagy pénzeket befektető ügyfél megszerzése érdekében a bankok is, a brókercégek is szoktak kedvezményeket ajánlani. Ezek azonban általában díjkedvezmények, semmi esetre sem garantált hozam. Ezeket az ügyfeleket nevezhetjük VIP-ügyfélnek is, a bankok azonban a szóhoz társuló negatív olvasat miatt, érthető okokból, kerülik a kifejezést.