Natália
-3 °C
7 °C

Brutálisan is elsülhet a járulékcsökkentés

2006.01.26. 08:17
Pótköltségvetést nyújtana be a tb-alapok büdzséjéhez a Fidesz, ha választási győzelme esetén, ígéretéhez híven, 10 százalékponttal mérsékelné a munkáltatói tb-járulékot. Ha nem teljesülnek a munkahely-teremtési várakozások, akkor az alapok idei deficitje az éves előirányzat közel tízszeresére nőhet.

A Fidesz kormányra kerülése esetén pótköltségvetést nyújtana be a társadalombiztosítási alapok költségvetéséhez - nyilatkozta szerdán a Napi Gazdaságnak Varga Mihály, a párt vezető gazdaságpolitikusa, volt pénzügyminiszter. A pótköltségvetésre azért lenne szükség, mert a Fidesz által az idén július elsejétől tervezett 10 százalékpontos tb-járulékcsökkentés megemeli az erre az évre már 31,8 milliárdos hiánnyal elfogadott alapok deficitjét. Kormánypárti politikusok szerint 600 milliárd forint kiesésével lehet számolni, ám ennyit a vágás egy egész évre jutó összege tesz ki, míg az idén csak a második fél évben hatna a tehermérséklés, ráadásul közvetett módon a bevételek is növekedhetnek.

Tisztán a járulékkulcs csökkentése a második félévben 300 milliárd forinttal rövidíti meg a tb-kasszákat. Varga Mihály szerint ha bejönnek a járulékteher mérsékléséhez fűzött munkahely-teremtési várakozásaik, akkor már csak mintegy 80 milliárd forinttal nőhet az alapok idei hiánya. Kérdésünkre, hogy az államháztartás szintjén (vagyis az egyéb alrendszerek figyelembevételével) terveznek-e olyan beavatkozást, ami által az áht-egyenleg változatlan maradna, azt mondta, hogy ezt még vizsgálni kell, de vannak olyan területek - köztük említette a bürokráciát -, ahol van tere a megtakarításnak. Ha nem talál ilyeneket a párt, az idei pénzforgalmi deficit számításaink szerint akkor is inkább 170 milliárd forinthoz közeli összeggel nőhet, ráadásul ez kifejezetten optimista szcenárió esetében lenne így. Ehhez arra lenne szükség, hogy a második félévben legalább 300 ezer új munkahely jöjjön létre, ahol átlagban havi 200 ezer forint fizetést kapnak a munkába állók, s jövedelmüket teljes egészében fogyasztásra költik.

Az is feltétel, hogy ténylegesen bővüljön 300 ezerrel a munkahelyek száma, tehát ne egy másikat váltsanak ki. Megfigyelők szerint irreális feltevés az ilyen mértékű munkahelybővülés, illetve átlagfizetés. Szerényebb számú, 100 ezer új dolgozó felvétele havi 150 ezer forintos fizetésért (ami nagyjából megfelel az országos átlagkeresetnek) viszont azt eredményezné, hogy a tb-alapok deficitje 270 milliárd forinttal emelkedve, az idén megközelítené a 300 milliárdot, ami az éves előirányzat csaknem tízszerese. Már idézett megfigyelőink egyébként az ilyen mértékű munkahelybővülést is alig tartják lehetségesnek. Az államháztartási szintű teljes mérleget persze még sok más tényező is befolyásolja. Ilyen a munkanélküli-ellátások fogyása az érintettek számának csökkenése miatt, viszont a másik oldalon meg a biztosítási jogviszonyhoz köthető, növekvő szociális és egészségügyi kiadásokkal kell kalkulálni.