Megszavazták a költségvetést

Noha nemcsak az ellenzéki politikusok, hanem a nemzetközi elemzők és az Állami Számvevőszék is lehúzta a jövő évi költségvetés tervezetét, az országgyűlés végül minimális változtatással fogadta el a hétfői végszavazáson a 2006-os büdzsét.

Kormánypárti fegyelem

A képviselők közül csak 203-an szavaztak a törvényjavaslatról, a fideszes képviselők közül senki nem nyomta meg a gombot, a függetlenek közül egy. Megszavazta az előterjesztést minden kormánypárti képviselő (196), elutasította hat MDF-es és egy független honatya. A képviselők azt is megszavazták, hogy kérik az elfogadott törvény sürgősségi kihirdetését. Ezt is 196 igen - és 158 nem - szavazattal fogadták el.

Koncentrálták a hiányt

A képviselők által elfogadott törvény szerint a központi költségvetés bevételi főösszege 5975,8 milliárd forint, a kiadási 7506,8 milliárd forint, így a deficit 1531 milliárd forint lesz jövőre. Ez azt jelenti, hogy a jövő évi büdzsé hiánya az ideit mintegy 500 milliárd forinttal fogja meghaladni. A törvényjavaslat 4 százalékos gazdasági növekedéssel és 2 százalékos inflációval számol jövőre.

Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya várhatóan 1582,4 milliárd forint, a GDP 6,8 százaléka lesz. Az eredményszemléletű deficit a tervek szerint 4,7 százalék lesz a nyugdíjpénztári adatokkal korrigáltan, de a Grippen-beszerzés esetleges statisztikai értelemben vett kiadásnövelő hatása nélkül.

Az államháztartás és a költségvetés hiánya közötti viszonylag kis különbség azzal magyarázható, hogy a központi büdzsénél számolják el az idén még az egészségbiztosítónál jelentkező mintegy 300 milliárdos hiányt. A tb-alapok deficitje ezért jövőre az idei több mint 200 milliárd helyett csak 30 milliárd forint lesz.

A költségvetés eredeti tervezetéhez benyújtott és elfogadott módosító javaslatok nyomán a jövő évi büdzsé hiánya 2,3 milliárd forinttal csökkent. A kiadási főösszeg 197,7 milliárd forinttal, míg a bevételi főösszeg 200 milliárd forinttal emelkedett. Ennek köszönhetően több pénzhez jutnak például az önkormányzatok, és az eredetinél nagyobb összeget fordítanak családtámogatásra is.

Többet költhet az állam

Noha a kormányzati kommunikációban előszeretettel hangoztatják, hogy jövőre kevesebb jut az állami igazgatási kiadásokra, ez nem teljesen igaz. A bruttó hazai termékhez viszonyítva valóban csökken az úgynevezett állami működési funkciók finanszírozásának aránya - 5,97-ről 5,61 százalékra -, abszolút összegben azonban emelkedik, igaz, "csak" 2,79 milliárd forinttal.

Az állam összes bürokratikus kiadása a GDP 7 százalékáról 6,7 százalékra mérséklődik, összegszerűen azonban ez is 31,69 milliárdos növekedést jelent. A törvényhozó és végrehajtó szervek 2,53 milliárd forinttal költhetnek többet jövőre, mint idén, igaz, a külügyekre 3,6 milliárddal kevesebb jut. A pártok támogatása a GDP 0,01 százaléka marad, ami az idei 2,18 milliárd forint megközelítőleg 150 millió emelését jelenti. Jövőre arányaiban kevesebb jut iskolai előkészítésre és alapfokú oktatásra, rendelői orvosi és fogorvosi ellátásra, valamint a szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységek finanszírozására.