Korlátot állítana maga elé a kormány

2006.11.17. 15:51
2008-tól csak olyan költségvetést lehetne benyújtani a parlamentnek, amelynek elsődleges - azaz kamatkiadások nélkül számolt - egyenlege pozítiv. Ilyen büdzsé 2001-ben volt utoljára.

Módosító javaslatot készít elő a kormány, amely szerint 2008-tól csak olyan költségvetés terjeszthető be és fogadható el, amelyben az államháztartás elsődleges egyenlege szufficites - jelentette be az MTI beszámolója szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Befektetői Tanács ülésénpesten. A kormányfő hozzátette, a jövő évi költségvetéshez kapcsolódó javaslat várhatóan a következő napokban kerül a parlament elé.

A költségvetési törvény jelenlegi tervezete 2008-ra még nullszaldós elsődleges egyenleget ír elő, 2009-re 0,9, 2010-re 1,1 százalékos plusszal számol. Az elsődleges egyenleg a kamatkiadások nélküli egyenleget jelenti, azaz annak mérlege voltaképpen azt jelzi, megáll-e, csökken, vagy nő az eladósodottság.

Üdvözlendő javaslat

Üdvözlendő a kormány javaslata, de szigorúbb előírásokra lenne szükség - mondta az Indexnek Bartha Attila, a Kopint-Datorg főmunkatársa. A kutató hangsúlyozta: 2001-ben volt utoljára szufficites az elsődleges egyenleg, azóta rendre meghaladták az elsődleges kiadások a bevételeket. Az elsődleges egyenlegnek nagyjából két százalék körüli pluszt kell mutatnia ahhoz, hogy a jelenlegi államadósságszint mellett elképzelhető legyen a 3 százalékos költségvetési hiány, az egyik konvergenciakritérium elérése.

Adóreformot ígér Gyurcsány
Gyurcsány Ferenc szerint a jelenlegi adórendszer struktúrájában, belső szerkezetében nem eléggé támogatja a növekedést. Rövid távon igaza van a kormánynak, amikor a kiigazítás érdekében először bevételnövelő intézkedéseket tesz, viszont a kiigazítás első nagy szakasza után el lehet gondolkozni azon, hogy a következő évekre meghatározott adótömeget elő lehet-e állítani más szerkezetben - tette hozzá a kormányfő. Gyurcsány szerint 2007-ben el lehet kezdeni az eddigieken túlmutató, nagy átalakítási programokat, amelyek érinthetik az adórendszer belső szerkezetét és a nyugdíjrendszer hosszú távú folyamatait.

Bartha Attila kiemelte: egy szabály erejét annak számonkérhetősége is meghatározza, ilyen szempontból tehát nem mindegy, milyen szinten rögzítik azt. Több uniós országban az alkotmány vagy kétharmados jogszabály ír elő korlátokat a költségvetés tervezésére, amit - szemben a költségvetési törvénnyel - a kormányoldal nem tud könnyen módosítani. A kutató úgy véli, akár konkrét számokat is szerepeltetni lehetne az előírásban, szerinte a két zázalékos többlet lenne a jó követelmény.

Az unió is várja

Az Európai Bizottság a konvergenciaprogramot elfogadó októberi ajánlásában külön is kitért arra, hogy Magyarországnak a költségvetési fegyelmet fiskális szabályok megalkotásával is elő kellene segítenie. Egy a Bizottság által készített, a tagországok költségvetési helyzetét bemutató áprilisi jelentésben is kiemelt szerepet kapott e szabályok bemutatása: Magyarországon jelenleg egyetlen ilyen előírás van, az önkormányzatokra vonatkozóan, a helyhatóságok éves adóbevételeik 70 százalékáig adósodhatnak el.

Ezzel szemben számos országban a költségvetés egészére vonatkozóan élnek különböző, a kiadásokat eleve korlátok közé szorító szabályok. Ezek esetenként politikai, koalíciós megállapodások, de számos országban törvények - adott esetben az akotmány - rögzítenek előírásokat, amelyek betartását a számvevőszékek ellenőrzik.

A magyar költségvetés egy kisebb lépést tett már a fiskális szabályokra az idén: ide sorolható formailag az az előírás is, amely szerint az egyes fejezetek a kötelezően előírt tartalékot csak akkor használhatják fel, ha a negyedéves elszámolás szerint a kiadások nem érték el az éves keret 25 százalékát.