A kormány a MÁV-ba önti a milliárdokat
További Magyar cikkek
Úgy tűnik, hiába tett ígéretet a minap többször is - például a Parlament őszi ülésszakának első napján tartott felszólalásában vagy az ellenőrzést végző hatóságok vezetőivel folytatott konzultációk után - Gyurcsány Ferenc kormányfő arra, hogy a szürke- és feketegazdaság elleni harc eredményeként befolyó pluszbevételeket a közoktatás fejlesztésére és 2009-től adócsökkentésre fordítják.
Kell a pénz, és kész
A Pénzügyminisztérium mai tájékoztatóján ugyanis Veres János tárcavezető beszámolt arról, hogy a fehéredés és a gondoltnál magasabb infláció révén adódó többletbevételek egyharmadát, 60 milliárd forintot a MÁV többlettámogatására szánják. Ezt a summát a vasúttársaság még ebben a hónapban megkapja. Egészen pontosan ezzel a tétellel "szeretnék elősegíteni a személyszállítási és a pályafenntartási üzletág szétválasztását", azzal, hogy korábban felvett hiteleket vállal át a költségvetés ezektől.
A történethez tudni kell, hogy a MÁV az idén az érvényben levő költségvetési törvény értelmében már amúgy is hozzájut közel 210 milliárd forintnyi apanázshoz, tőkeemelés és költségtérítés jogcímén. Ehhez jön még ez a 60 milliárdos összeg.
Nem lepte meg a PM terve Németh Dávidot. Az ING Bank elemzője ezt azzal indokolja, hogy lényegében borítékolható, az állam időről időre átvállalja az évi sok tízmilliárdos veszteséget felhalmozó MÁV hiteleit. Így volt ez a korábbi esztendőkben is, és ez történik most is. Az elemző fontosnak tartaná, hogy az ilyen állami dotációt átszervezések kövessék, aminek révén az évi 80 milliárd forint körüli veszteség legalább a felére apadna. Ha nem sikerül sokkal hatékonyabbá tenni a vasúttársaságot, illetve annak bizonyos részlegeit, a későbbiekben is arra lehet számítani Németh szerint, hogy négyévente 200 milliárd forintot is meghaladó összegű mentőövet dob majd az állam a MÁV-nak.
Van még egy vetülete a mostani 60 milliárdos apanázsnak. Amint arról beszámoltunk, a jövő évi költségvetésről folytatott tárgyalásokon a gazdasági és közlekedési tárca jelezte, 82 milliárd forinttal több pénz kellene a vasúttársaság támogatására annál, amennyit a PM szán rá. Elképzelhető olyan forgatókönyv is, hogy mivel a törvényben rögzítettnél kedvezőbben alakul az államháztartás helyzete, ezért van mozgástér, ezt kihasználva pedig a pénzügyi tárca most "fogja be" a GKM, illetve a MÁV száját a szóban forgó 60 milliárdos tétellel.
A 2008-as költségvetés makropályája
Sok bevételi és kiadási sor változik
Fontos információtartalommal bír, hogy számos ponton változtatott a tárca az idei költségvetési előrejelzésen. Csaknem 70 milliárd forinttal emelték az áfa- és a jövedékiadó-prognózist, 10 milliárddal a személyijövedelemadó-bevételre vonatkozó várakozást, 15 milliárddal többet szednének be a vállalkozásoktól nyereségadó révén, 93 milliárddal több bevételre tehetnek szert a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok az eddigi prognózisokban jelzettekhez képest.
A kiadásoknál is van plusz: a már említett MÁV-támogatáson kívül 34 millárdos többletkiadást emészt fel a nyugdíjasok járandósága, és a minisztériumoknál felhalmozódott maradványösszeget is több mint százmilliárddal kívánják lefaragni - biztonsági tartalékot is építenek a nem várt esetleges többletköltés ellensúlyozására. A bevételek és kiadások változása után azonban - csodák csodájára - az egész éves, 1529 milliárdos deficitprognózis nem módosul.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatóján emellett is sort kerítettek fontos bejelentésekre. Veres János elmondta, milyen makropályára komponálják a 2008-as büdzsét. (A kormány holnap tárgyalja első olvasatban a költségvetést, így ezek a számok egyelőre csak a szaktárca javaslataként értelmezendők.) Nos, minden lényeges paraméter eltér a konvergenciaprogramban vázolttól.
A jövő évi gazdasági növekedés a 2,6 százalék helyett 2,8 százalékos lehet a tárca szerint - igaz, ez picivel kisebb annál, mint amivel még pár héttel ezelőtt, a kiábrándító idei második negyedéves bővülési ütem ismerete nélkül kalkuláltak információnk szerint a József nádor téren. Az inflációt az eddig gondolt 3,5-tel szemben 4,5 százalékra várják, ami lényegében a jegybanki prognózissal egyezik meg. Az államháztartási hiánycélt a GDP arányában 4,3-ról 4,1 százalékra szállítaná le a PM.
Az inflációs előrejelzés közel áll a várhatóhoz, ahogyan a GDP növekedési ütemére vonatkozó prognózist is reálisnak ítéli Németh Dávid, aki azonban nem érti, mindezeknek a korrekcióknak a fényében miért kell mérsékelni a 2008-as deficitcélt. Szerinte felesleges kockázatot vállalhat a pénzügyi tárca azzal, hogy a várható gazdasági paraméterekre történő büdzsétervezés mellett minimálisan lecsökkenti a hiánytervet. Érvelése szerint a 0,2 százalékos lefele módosítást, illetve annak teljesítését nem díjaznák annyira a piacok, hogy megérné vállalni a kockázatot: a külpiaci esetleges növekedéslassulás miatt a hazai gazdaság is visszafogottabb tempóban bővülhet, így kevesebb bevételre tesz szert az állam. Inkább maradna a 4,3 százalékos eredeti cél, és azt kellene betartani, amiben az "óvatossági tartalék" is segíthet.