Natália
-3 °C
7 °C

Borulhat a költségvetés

2004.08.04. 08:20
A külföldi elemzők általában kisebb gazdasági növekedést és nagyobb államháztartási hiányt várnak idén, mint belföldön dolgozó kollégáik - derül ki a Reuters júliusi felméréséből. A Napi Gazdaság tapasztalatai szerint a piaci elemzők túlnyomó többsége szerint a tervezettnél magasabb GDP-növekedés mentheti csak meg a Pénzügyminisztérium idei fiskális célkitűzéseit, a büdzsé bevételeinek és kiadásainak nominális egyenlege bizonyosan rosszabb lesz a tárca által vártnál.
A nominális egyenlegre a felmérésben részt vevők kevesebb mint fele adott prognózist (a GDP-hez mért hiányt már szívesebben becsülték). Így a prognoszták szerint tarthatatlan a minisztérium idei előrejelzése, miszerint 3,5 százalékos növekedés mellett 4,6 százalékra csökken az államháztartás ESA 95 módszertan szerinti deficitje.

Tarthatatlan PM tervek

A Reuters felmérése alapján a makroelemzők átlagosan 3,78 százalékos növekedést és 5,0 százalékos deficitet várnak. Ehhez legközelebb az Erste áll, illetve a lapunk által megkérdezett Raiffeisen is hasonlóan kalibrált. Önmagában a 4,6 százalékos hiányt a Pénzügykutató ugyan elérhetőnek tartja, de ehhez szerintük 4,2 százalékos GDP-bővülés szükségeltetik - ez a legoptimistább prognózis. A legkevésbé talán a Magyar Külkereskedelmi Bank elemzői vannak meggyőződve arról, hogy érvényesül a második félévben a fiskális szigor: viszonylag magas, 4,0 százalékos növekedéshez rendelnek 5,1 százalékos hiányt. A Dresdner szakértői is ekkora deficitet várnak, csak éppen 3,4 százalékos GDP mellett. A Kopint-Datorg sem látja túl rózsásnak a helyzetet, a 4,0 százalékos bővülés szerintük 4,9 százalékos áht-deficitre lesz elegendő. Hasonló hiánymutatót az Erste már 3,7 százalékos növekedés mellett is teljesíthetőnek tart.

Az utolsó negyedévben többlet kellene

Ahogy haladunk lefelé a GDP-növekedési listán, elvileg növekednie kellene a hiányszámoknak, ám ez természetesen nincs így, ami szintén az államháztartás második féléves működéséről alkotott elméletek közti különbségeket mutatja (számolhattak különböző deflátorral is a nominális GDP esetében, ezt azonban most nem tudtuk figyelembe venni). A JP Morgan és a GKI egyaránt 3,7 százalékos GDP-t jelölt meg, de míg a britek szerint 5,3 százalékra nő az alrendszerek együttes hiánya, a magyar cég a PM terveinek megfelelő 4,6 százalékot ikszelte be a megfelelő helyen. Ez egyben azt is jelzi, hogy a GKI szerint nagyobb gond nélkül teljesülhetnek a pénzügyi tárca fiskális tervei az előttünk álló hónapokban. Ezzel a véleményével valószínűleg egyedül van a cég, az államháztartásban ugyanis az első félévben elért 1040 milliárd forint hiányt már csak 144 milliárddal szabad megfejelni, hogy belül maradjon az 1185 milliárdos deficitterven. A tárca holnap közli az előzetes júliusi mérleget, a prognózisa 89 milliárd forint, augusztusra pedig 60 milliárd. Az utolsó negyedévben egyenesen többletet kell hoznia az alrendszereknek, különben bukik a büdzsé.