Elfogadták a költségvetést

A költségvetési törvényhez beérkezett közel 1700 (döntően ellenzéki) módosító indítvány ellenére a 2005-ös büdzsé nem változott érdemben a parlamenti vita során. A kormány összesen 130, szinte kizárólag a koalíciós pártok által jegyzett javaslatot támogatott a fejezeti átcsoportosítások során. Ez 70 milliárd forintot érintett a több mint 6500 milliárd forintos kiadási oldalon, az összeg nagy része különböző jogcímeken az önkormányzati szektort erősítette.

A 2005-ös büdzsé vitája során a kormány nem változtatott a makrogazdasági előrejelzéseken: jövőre éves szinten 4,5 százalékos inflációt, négy százalékos gazdasági növekedést várnak. Az államháztartási hiány a pénzügyminiszter szerint 2005-ben a GDP 4,7 százaléka lesz, ha azonban ebből levonjuk a nyugdíjreformra fordított kiadásokat, a hiány mértéke már csak 3,8 százalékos. Számszerűsítve a büdzsé 6.582,8 milliárd forint kiadási, 5.883,1 milliárd forint bevételi főösszeggel és 699,7 milliárd forint hiánnyal fogadta el a parlament hétfőn. A tavalyinál több bevételt vár az állam az evásoktól és az áfából, ugyanannyi adóra számítanak a gazdasági társaságoktól, és kevesebbre a személyi jövedelemadóból.

A tervezet vitája során a Fidesz a választási ígéretek megszegésével és az életkörülmények rontásával vádolta a koalíciót, míg Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint az ellenzék 800 milliárd forintos többletet költene el fedezet nélkül. Ugyancsak központi kérdés volt, hogy egyes ágazatok kevesebb vagy több pénzhez jutnak-e jövőre: a kormány szerint bár közvetlen költségvetési támogatást kevesebbet fordítanak az agráriumra és a környezetvédelemre is, az uniós pénzekkel együtt mindkét szektor az ideinél több pénzből gazdálkodhat.

Uniós bírálat várható

Az Európai Bizottság szerdán kétségét fejezi majd ki Magyarország középtávú költségvetési tervével kapcsolatban - közölte a bizottság egyik illetése szerdán. A magát megnevezni nem kívánó illetékes szerint Magyarország az egyetlen ország a költségvetési deficittel rendelkező hat új uniós tagország közül, amely nem nyújtott be elfogadható középtávú költségvetési hiány mérséklési tervet - jelentette a Reuters.

A bizottság szerdán teszi közzé erről állásfoglalását, azután, hogy értékelte az új tagországok által kidolgozott, módosított konvergencia-terveket. E tervek határidőket tűznek ki arra, hogy az országok miként, milyen ütemben csökkentik a bruttó hazai termék 3 százaléka alá az államháztartás hiányát, és milyen intézkedéseket tesznek az eurózóna tagság elérése érdekében.

Az új EU-tagországok konvergencia programjaikat röviddel a májusi uniós csatlakozásuk után nyújtották át Brüsszelnek, és ekkor a programok módosítására kaptak felkérést. Ciprus, a Cseh Köztársaság, Málta, Lengyelország és Szlovákia, amelyek szintén költségvetési hiány gondokkal küszködnek, ezúttal nem kapnak bírálatot - jegyezte meg az illetékes, aki nem tett megjegyzést arról, vajon Magyarország esetében a bizottság konkrét költségvetési ajánlásokat fogalmaz-e meg. A többi csatlakozott ország, Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovénia az EU-megkövetelte szint alatt tartja költségvetésének hiányát.

Csak Magyarországot marasztalják el

Magyarországnak a konvergencia programja értelmében 2008-ig kellene a GDP 3 százalékos szintje alá vinnie költségvetésének hiányát a 2003 évi 6,0 százalékról. A magyar terv szerint a hiány 2008-ra 2,8 százalékra csökken, lehetővé téve a 2010 évi eurózóna-csatlakozást. A kormány az idei költségvetési hiányt - az idei második módosítás során - a GDP 5,3 százalékára emelte fel a korábbi 4,6 százalékos szintről, illetve az eredetileg megcélzott 3,8 százalékról. A Reuters szerint a deficitcél felülvizsgálata a megkérdőjelezte a pénzpiacokon a költségvetési politika iránti bizalmat, a pénzpiacok ugyanis attól tartanak, hogy a baloldali kormány a választók haragjától tartja felhagy a szigorú költségvetési politikával.

Elvben az EU bizottság figyelmeztetését pénzbüntetés, vagy az unió regionális alapjaiból való részesedés felfüggesztése követheti, a gyakorlatban azonban hónapok, évek telhetnek el, amíg a bizottság ajánlásait figyelmen kívül hagyó országot büntetéssel sújtják. Nemrégiben az unió egyik vezető személyisége fejtette ki: valószínűtlen, hogy Brüsszel valamelyik új tagországot " keményen" kezeljen a csatlakozás első évében, hiszen ezzel az ország polgárai elveszíthetnék az unió iránti lelkesedésüket. Lengyelországnak és Szlovákiának 2007-ig kellene az uniós küszöb alá vinnie költségvetési hiányának mértékét, a Cseh Köztársaság célja 2008, Ciprusé 2005, Máltáé 2006.