Miklós
-7 °C
4 °C

Bukjon együtt a kormánnyal! - III. rész

2006.01.04. 11:22
Buktagazdag négy év áll mögöttünk, ezt olvasóink véleménye is megerősítette (még ha sokan nem is felejtették el megjegyezni, hogy hasonló buktaszámlálót az előző kormányok is megérdemeltek volna). Segítségükkel most felidézzük a kis híján méltatlanul elfeledett forintárfolyamos buktát, a büdzsének több kárt, mint hasznot hozó evát, a kritikus hitelminősítőket és a kormány helyett inkább a lakosoknak buktát jelentő forintárfolyam-ingadozást és a lakástámogatások átalakítását is.
Cikksorozatunk előző részeiben nagy gazdasági és nem kisebb politikai buktákat emlegettünk fel. Megtudhatták, hány adónkkal akasztottuk ki a brüsszeli adminisztrációt, hogyan állunk az uniós pénzek felhasználásával, milyen bukott politikusokat, törvényeket, közjogi javaslatokat hozott az elmúlt négy év. Néhány buktát olvasóink segítettek felidézni. Íme.

Egyszerűsített vállalkozói adó

Sportriporterek gyakran használják egy-egy váratlan, ám eredményre végül nem vezető húzás után, hogy jó elképzelés volt, csak a kivitelezés nem sikerült tökéletesre. Az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetése óta eltelt három év alapján is ilyen érzéseink támadnak. Az adónem ugyanis valóban évről évre a tervezettnél több bevételt jelentett a költségvetésnek, elégedettségre azonban mégsem lehet okunk. Noha 2003-ban a tervezett 16 milliárddal szemben 31 milliárd, 2004-ben 54,5 milliárd helyett 65 milliárd forint volt az ebből származó bevétel, az állam valójában mégsem nyert ezen az adónemen.

Az evás cégek túlnyomó többsége ugyanis áfakörbe tartozik, és nekik a bruttó összeg 15 százalékát kell evaként befizetniük, miközben az őket kifizetők visszaigényelhetik az államkasszából az áfát (ami eddig 25, vasárnap óta 20 százalék). Így nettó 100 forint esetén az államkasszába befizettek 18,75 forintot (100 forint plusz áfa evája), míg onnan visszaigényeltek 25 forintot (áfa), vagyis a büdzsé 100 forintonként 6,25 forintot bukott.

Ez a tavalyelőtti 65 milliárdos evabevételnél 4,06 milliárd forintnyi veszteséget jelentett az államkasszának. A múlt évre 70 milliárd forintot meghaladó evabevételt terveztek, ami már 4,5 milliárdot meghaladó állami veszteséget jelenthet. Idén, a felső áfakulcs csökkentésének köszönhetően mérséklődik ugyan az állam vesztesége, ám nettó 100 forintonként továbbra is kifolyik két forint a büdzséből.

Regisztrációs adó

Az adós buktáknak, úgy tűnik, se szeri, se száma. A regisztrációs adó már évek óta borzolja az autóstársadalom idegeit. "Magyarországon a belföldi autókhoz képest diszkriminatív regisztrációs adó sújtja az uniós területről hozott használt gépkocsikat" - írtuk tavaly tavasszal. Ősszel már hivatalos eljárás is indult hazánk ellen a diszkriminatív rendelkezések miatt.

A brüsszeli keménykedésnek ezúttal, úgy tűnik, meglett az eredménye (naná, hiszen a többi 24 tagállam használtautó-kereskedőinek is érdekében állt az ügy rendezése). Mivel a korábbi magyarországi gyakorlat Brüsszel szerint sértette az uniós alapszerződésnek a hazai és más tagállamokból származó termékek egyenlő bánásmódjáról szóló rendelkezéseit, a múlt év végén ismét módosították az erről szóló törvényt. Ám a regadó-saga ezzel sem ért véget, hiszen a törvényváltozatok ellen hol az újautó-, hol a használtautó-kereskedők tiltakoznak, miközben tudomásunk szerint folytatódik a brüsszeli eljárás is.

Leminősítős bukta

A Fitch idén nem bánt kesztyűs kézzel a magyar pénzügyi kormányzattal: szűk egy éven belül kétszer nyúlt a nemzetközi piacok számára komoly figyelmeztetést jelentő leminősítés eszközéhez. Januárban Magyarország hosszúlejáratú szuverén forintadósságát, majd decemberben a hosszú távú devizaadósságot minősítették le.

A forintadósság a leminősítés után is A-kategóriás maradt, "A+"-ról "A" besorolásúra változott. A devizaadósságunk azonban az addigi A- besorolásról módosult BBB+ minősítésűvé, márpedig a B-kategória már a spekulatív befektetéseknek ajánlott figyelmeztetés. Mindkét leminősítés gyengítette rövid távon a forintot - az euró a januári és a decemberi döntéskor is három-négy forinttal drágult -, a devizaadósság lesorolása miatt a tőzsdeindex is zuhant 500 pontot, igaz, néhány napon belül a tőzsde is, a forintpiac is korrigált.

Két másik hitelminősítő, a Moody's és a Standard&Poor egyelőre nem módosította Magyarország besorolását: a Moody's-nál 2002. novembere óta A1-besorolásúak vagyunk (korábban A3-asok voltunk), míg az S&P még 2000-ben minősített át utoljára, akkor pozitív előjellel: "BBB+"-ról "A-"-ra. A Morgan Stanley már októberben jelezte, hogy a Moody's leminősítheti a forintadósságot, de elemzők szerint a választásokig már nem változik egyik hitelminősítőnél sem hazánk besorolása. Azt követően viszont, ha nem lesz jelentős változás, akár mindegyik helyen B-kategóriássá csúszhatunk vissza.

Lakástámogatások

Nemcsak a kormány buktái színesítették az elmúlt évek, hanem a kormánydöntések miatt a lakossági bukták is. Noha a 2002-es választási kampányban a szocialisták megígérték, hogy nem nyúlnak a "lakástámogatási rendszer vívmányaihoz", csak igazságosabbá teszik a támogatásokat, végül ez nem egészen így történt. 2003 tavaszán a kormány eldöntötte, hogy jelentősen átalakítja a lakástámogatási rendszert, egy ideig még olyan elképzelések is voltak, hogy visszamenőlegesen szigorítanak.

Visszamenőleges változtatás végül nem volt, de szigorítások lettek, nem is egyszer. Az állami jelzálogtámogatású hitelek plafonját 30-ról 15 millió forintra csökkentették, megszüntették a családon belüli tranzakciók hitellehetőségét éppúgy, mint azt, hogy egy családban több támogatott hitel legyen. Később módosították a lakáscélú hitelek törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezményt is, a korábbi évi 240 ezer forintos szja-kedvezményt jövedelmi korlátokhoz kötötték, valamint használt lakások vásárlóinál 120 ezer forintra csökkentették a kedvezmény mértékét.

Noha tavaly végül a fészekrakó-program bevezetésével bővítették a lakástámogatások eszközeit, valamint több lépcsőben emelték a szocpol-támogatásokat, összességében alig több, mint tizedannyi támogatott lakáshitel-szerződés született a szigorításokat követően, mint az orbáni lakástámogatási feltételekkel. Igaz, az orbáni lakástámogatások így is mintegy évi kétszázmilliárd forintjába kerülnek a költségvetésnek.

Árfolyamingadozások

A kormány és a jegybank közötti, legtöbbször politikai motívumoktól sem mentes vita - hiszen Járai Zsigmond független jegybankelnökké választása előtt az Orbán-kormány pénzügyminisztere volt - 2003 első felében okozott először számottevő mértékű forintválságot.

Az euró néhány hónapon belül 245 és 270 forintba is került, a 2001-től túlköltekezővé váló költségvetés súlyos deficitjét a kormányváltás után tovább hizlalták a valóra váltott választási ígéretek, a jóléti intézkedések. Ezért külföldi forrásokat kellett bevonni, ami gyengítette a forintot, miközben a jegybank az infláció elleni harc miatt próbálta azt erősen tartani. Mind a pénzügyi kormányzat, mind az MNB súlyos hibákat követett el: előbbi azzal, hogy a sávközép eltolásával próbálta megoldani a válságot, utóbbi azzal, hogy - amint egy szakértő fogalmazott - úgy viselkedett, mint a pápa, amikor játékterembe megy: bár spekulációkkal sikerült pénzt nyernie, ennél sokkal többet vesztett azzal, hogy rombolta tekintélyét.

A forintválságnak nemcsak makrogazdasági szempontból voltak káros hatásai, 2003 a reálgazdaság szereplői számára is fekete év volt. A nyugdíjpénztárak szakértői becslések szerint akár százmilliárdos veszteségeket is elszenvedhetek, volt olyan pénztár, amely 2003-ban az inflációs hatást is számolva vagyonvesztést szenvedett el. Az Aranykor Nyugdíjpénztár például mindössze 0,6 százalékot - reálértéken tehát -4,1 százalékot - teljesített ebben az évben.

Az árfolyamingadozásos bukta második fázisa tavaly ősszel kezdődött el. A magas forintkamatok miatt nemcsak a vállalati szektor, hanem mindinkább a lakosság is devizában kezdett eladósodni: a gépjárműhitelek után - részben az állami támogatás visszafogása miatt - egyre többen a lakáshitelt is svájci frank vagy euró alapon vették fel.

A lakossági devizaadósság augusztus végére megközelítette a 800 milliárd forintot. A többség, főként az év első felében, frankalapú hiteleket vett fel az alacsony svájci kamatszint és az olcsó frank miatt. Év végére azonban kamatot emelt a svájci jegybank, amitől erősödött a frank, miközben tőle függetlenül is - az euróhoz és a dollárhoz viszonyítva is - gyengült a forint. Emiatt a devizahitelesek törlesztőrészletei akár több ezer forinttal emelkedhetnek a közeljövőben. Igaz, a kétfordulós forintbukta sem annyira a kormánynak, mint inkább a lakosságnak bukta - de ki tudja, nem jut-e ez a devizahitelesek eszébe tavasszal, a szavazófülke magányában.