Mária
-6 °C
-2 °C

Még kevesebb juttatás lehet adómentes

2006.06.06. 07:58
Úgy tudni, a kormány 2007-től folytatná az adó- és járulékmentesen adott munkáltatói jutattások körének szigorítását. Ettől az évtől a juttatások egy körére 400 ezer forintos plafont szabtak meg. A jövő évtől ezt a kört kibővítenék az étkezési és munkába járási hozzájárulással, de még az önkéntes nyugdíjpénztári előtakarékosság is a szigorítás áldozata lehet.

Úgy tűnik, az adókedvezmények megnyirbálását részben a cégek adó- és járulékmentes kifizetéseinek további korlátozásával oldaná meg a kormány. A társaságok jelenleg viszonylag sok címen és különböző szabályok szerint egészíthetik ki ilyen módon munkavállalóik jövedelmét (függetlenül attól, hogy ez az egyénnél okoz-e adófizetési kötelezettséget).

A rendszer ésszerűsítésének valószínűleg áldozatuk esik majd a biztosítások mai, korlát nélküli kedvezményezettsége és a közszolgálati dolgozók ruhapénze. Az sem zárható azonban ki, hogy az összes tételt egyetlen „kalap alá” söpörnék be.

Felerősödhet a kiskapukeresés

A folyamat az idén hatályos adótörvényekben megindult: számos, a cafeteria-rendszerekben előszeretettel alkalmazott juttatást soroltak az évi 400 ezer forintos korlát alá. Ide tartozik az egészségpénztári megtakarítás is, amihez hasonlóan 2007. január 1-jétől az összes hosszabb távú öngondoskodás és a napi megélhetést segítő kifizetés (mint a bérlet vagy az étkezési hozzájárulás) is csak egymás kárára történhet majd. Ezalól az egyéni nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) jelenthet kivételt – logikusan, hiszen ez nem a cégek által adható juttatások közé tartozik.

A tapasztalatok szerint az igazán jelentős céges „bérpótlék” csak kevesek privilégiuma volt. A cafeteria-rendszerre ugyan meglehetősen szigorú szabályok vonatkoznak (a kiváltságokat kifejezetten üldözik, hiszen dolgozói csoportokra kell kidolgozni az elveket), de ezek kijátszhatók. Külön üzletág alakult ki arra, hogy ezen a téren tanácsokkal lássa el a munkaadókat.

Kérdés, hogy az így logikusnak tűnő szigorítás nem okoz-e komolyabb károkat például az előtakarékossági rendszerben. Az önkéntes nyugdíjpénztárak, de az egészségpénztárak is elsősorban a munkaadói befizetések révén tudtak az elmúlt években növekedni. A nyugdíjpénztáraknál jól látható, hogy amint megszűnik a céges juttatás, a számla azonnal „elhal”, a dolgozó önként már nem folytatja a takarékoskodást.

Egyelőre még nem tudni, hogy a részletes szabályok és összeghatárok miként alakulnak majd. Ebben persze az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak (OÉT) is jelentős szerepe lehet. Emlékezetes ugyanis, hogy a béren felüli juttatásoknál a kabinet javaslata eredetileg 500 ezer forintra, és arányosításra vonatkozott. Ezt változtatta az OÉT a külön megkötés nélküli 400 ezerre, ami az érintettek szerint sokkal rugalmasabb és kedvezőbb megoldás.