Árpád
-1 °C
9 °C

Sereghajtók vagyunk bankkártyázásban

2006.04.11. 08:18
Bár tavaly jelentősen nőtt a bankkártyák száma, hiába van sok plasztiklapunk, azt kevés helyen és kevés célból tudjuk felhasználni. Szinte csak készpénzfelvételre jók, az országban alig néhány tízezer kereskedelmi terminál van.
Újra rohan a hazai bankkártyapiac. A 2004-es szerény 4,8 százalékhoz képest tavaly 12,65 százalékkal nőtt a forgalomban lévő plasztikok száma: összesen 7,382 millió hazai kibocsátású bankkártya lapult a pénztárcákban. Az a tény viszont, hogy a tavaly piacra került 829 ezer bankkártya 62,8 százaléka, 521 ezer plasztik hitelkártya volt, jól mutatja, hogy a kártyaüzletág új lendületét mi okozza. Ma már a kisebb bankok is saját hitelkártyaprogramokat indítanak, a Magyar Nemzet Bank kimutatásai szerint az elmúlt év végén már 14 pénzintézet volt érdekelt a hitelkártya-üzletágban.

A növekedés még szembetűnőbb, ha a forgalomban lévő hitelkártyák darabszámáról ejtünk szót: az elmúlt év végére ezeknek a plasztikoknak a száma meghaladta az egymilliót. A kibocsátott hitelkártyák száma egy év alatt több mint duplájára emelkedett. Százból ma már közel 14 bankkártya hitelkártya, míg 2004 végén még kevesebb mint 8 hitelkártyát találtunk volna, ha összegyűjtünk a felhasználóktól száz bankkártyát.

A MasterCard vezet
Magyarország egyre inkább a MasterCard mellett teszi le a voksát. A forgalomban lévő magyarországi bankkártyáknak tavaly év végén már több mint kétharmadán a MasterCard valamelyik márkájának a jele virított, köszönhetően annak, hogy a forgalomban lévő bankkártyák számában 17,21 százalékos növekedést tudott felmutatni a kártyacég. A Visa bővülése az MNB adatai szerint 3,63 százalékos volt az elmúlt évben. Új szereplő a piacon az Amex. A társaság lakossági hitelkártya kibocsátására kötött szerződést az OTP-vel, és már az első - nem teljes - év alatt 12 ezerről 66 ezer fölé ment a forgalomban lévő Amex-kártyák száma.

A kártyatípusok változása jótékonyan hatott fizetési szokásainkra is: a magyarországi kártyahasználati statisztikák (az elfogadói hálózat adatai) alapján arról lehet beszámolni, hogy lényegesen megnőtt a kártyás vásárlások részaránya: az elmúlt évben bankkártyával megforgatott 5249 milliárd forintnak immár több mint 15 százalékát teszi ki a bankkártyás fizetés által generált forgalom, ami jó kétszázalékos bővülést jelent 2004-hez képest.

A tendencia a hitelkártyák prognosztizált előretörésével folytatódni fog, hiszen a plasztikok speciális konstrukciójának köszönhetően a készpénzfelvételkor minden esetben elindul a felhasznált összeg kamatozása, így az ilyen tranzakciókra nem érvényes az átlagosan 45 napos maximális kamatmentes kártyahasználati lehetőség. A kártyás vásárlás volumenének 31,56 százalékos növekedése ellenére sem szabad ugyanakkor elfelejtkeznünk arról, hogy a kibocsátott bankkártyák 12,65 százalékos növekedésével csaknem párhuzamos mértékben, 11,68 százalékkal nőtt az elmúlt évben a bankjegykiadó automaták forgalma is, vagyis azért még van mit tanulnunk a készpénzkímélő fizetési módokról.

Bár évek óta hangoztatják a kártyatársaságok, egyelőre nem sok elmozdulás látszik a bankkártya-elfogadói hálózat bővülésében. A 2004-es több mint 16 százalékos megugrás már a múlté, az elfogadói hálózat az elmúlt évben mindössze 1037 új POS-készülékkel bővült.

A továbbra is 30 ezer alatti bankkártya-elfogadó automatának "köszönhetően" az egymillió lakosra jutó kereskedői POS-készülékek számában ma már valamennyi, az EU-hoz velünk csatlakozó ország előttünk jár, lemaradásunk a szomszédos Ausztriához képest pedig immár háromszoros. Az elrontott koncepciót jelzi, hogy az ATM-ellátottság terén több országot megelőzünk, s a nyugati példaként szereplő Ausztriában is csak kétszer annyi készpénzkiadó automata jut egymillió lakosra, mint hazánkban. A helyzeten sokak reménye szerint változtathat, hogy egyre több bank kezdi el saját elfogadói hálózatának kiépítését.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!