Árpád
3 °C
12 °C

Hazudott az ásványvizéről a Coca-Cola

2006.11.28. 12:51
Tízmillió forintos bírságot szabott ki a Coca-Colára a versenyhivatal a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt. A kólacég a Naturaqua nevű ásványvizéről azt állította, az a Balaton-felvidékről származik. Holott a víz valójában zalaszentgróti. A "tévedés" azért került csak tízmillióba, mert a cég időben abbahagyta a hamis tények közlését.

A Coca-Cola Beverages Üdítőital Gyártó (Magyarország) Kft. az általa forgalmazott Naturaqua természetes ásványvízről azt állította: az a Balaton-felvidékről származik. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság engedélye alapján azonban a termék alapanyagául szolgáló természetes ásványvíz Zalaszentgrótról származik, és ott is palackozzák. Mivel Zalaszentgrót sem földrajzilag, sem közigazgatásilag nem tartozik a Balaton-felvidékhez, és a kút vizének utánpótlását sem a Balaton-felvidékről nyeri, a GVH szerint a cég a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított.


NaturAqua Nyugat-Magyarországról

A GVH a Coca-Colára a jogsértéséért 10 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabott ki. Azért döntöttek a maximálishoz képest mérsékelt bírságról, mert enyhítő körülményként figyelembe vették a Coca-Cola együttműködő magatartását a versenyhatósággal, valamint azt, hogy a jogsértést már a versenyfelügyeleti eljárás elején abbahagyták.

A versenyhivatal által lefolytatott versenyfelügyeleti eljárás akapját a Coca-Cola televíziós reklámokban, a Mai Piac lapban, valamint a termék címkéjén közzétett tájékoztatása képezte, amelyekben az általa forgalmazott Naturaqua természetes ásványvízről azt állította, az a Balaton-felvidékről származik.

A versenytörvény szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni, és a GVH szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha az áru lényeges tulajdonságáról, így eredetéről, származási helyéről valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak. A vállalkozás által használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.