Business Talks '24
Üzleti konferencia
Elveszti önállóságát
A felszámolói névjegyzékből választott felügyelő regnálása addig tart, amíg a bíróság - olykor több hónapi vizsgálódás után - a fizetésképtelenséget meg nem állapítja, vagy meg nem szünteti az eljárást. Általában ugyanis ezen idő alatt tűnik el a cégek - maradék - vagyona is. Azért, hogy ez ne így legyen, a cégvezetés abban a pillanatban elveszíti teljes önállóságát, ahogy a vagyonfelügyelő megkezdi tevékenységét.
Attól kezdve a felügyelő engedélye kell minden nagyobb ügylethez, de hogy pontosan milyen ügyekben (szerződéskötésekben, jognyilatkozatokban) kíván élni a kötelező érvényű egyetértési jogával, azt maga dönti el. Ám nem korlátozhatja a cég gazdálkodását, működését, s csak abban az esetben tagadhatja meg egy jogügylet esetében a hozzájárulását, ha az egyébként is megtámadható lenne. Az adós cég vezetői kötelesek vele együttműködni, ennek súlyos vagy ismétlődő megsértése esetén kötelezően beindul a felszámolás.
A fölösleges eljárások elkerülésére jó eszköznek tűnik, hogy a vagyonfelügyelőért kiáltó hitelezőknek bírósági letétet kell leróniuk, ez jogi személyiségű társaság esetében 300 ezer, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok esetében 150 ezer forint. Egyébként ez biztosítja a vagyonfelügyelő díjazását is. Bár a fizetésképtelenségről szóló új törvény még nem készült el, de abban ezeket a biztonsági intézkedéseket várhatóan előzetes eljárásként nevesítik majd. Erdős Károly, a Felszámolók Országos Egyesületének főtitkára a Napi Gazdaság kérdésére elmondta, hogy a mostani törvénymódosítások célja éppen a fölösleges felszámolások elkerülése, s helyette például a csődeljárás választása.
Vagyoni felelősség
A cégvezetők személyes vagyonnal való felelősségének erősítését ugyan a mostani módosítás nem tartalmazza, ugyanakkor a készülőben lévő fizetésképtelenségi törvény koncepciójának kidolgozásánál már felmerült a cégvezetői felelősség növelése - mondta a Napi Gazdaságnak Apparácz Dénes, a Miniszterelnöki Hivatal berkein belül működő közpénzügyi államtitkárság új csődtörvény alkotását koordináló bizottságának a koordinátora. A törvénymódosítás egyelőre - bár ez az Európai Unióban bevett gyakorlat - továbbra sem teszi lehetővé fizetésképtelenségi eljárás indítását természetes személyek ellen. Ezt a kérdést is előreláthatóan a fizetésképtelenségről szóló új törvény rendezi majd.
Jelenleg a jogalkotási folyamat első fázisa zajlik. Az új törvény koncepciójának idén szeptemberre kell elkészülnie, míg a törvénytervezetet 2005 szeptemberére, a hatálybalépést pedig 2006. január elsejére tervezik a törvényalkotást koordináló, Keller-féle közpénzügyi államtitkárságon. A jelenlegi törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az új hazai törvény megalkotásáig is lehessen a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokat szabályozó (különben szűk két hét múlva az EU-csatlakozással itthon is érvénybe lépő) EK-rendelet szerint úgynevezett fő- vagy területi eljárásokat indítani olyan adós ellen, amely fő érdekeltségeinek központja Magyarországon van, vagy itt telephellyel rendelkezik.
Ezzel a magyar hitelezők a magyar jog szerint indíthatnak eljárást, s nem kell azt külföldön kezdeményezniük, vagy ott indult eljárásba bekapcsolódniuk. A külföldi eljárásokat - ha magyar cégeket, telephelyeket érintenek - közzé kell tenni, ha ennek elmulasztása miatt kár éri a hitelezőket, akkor azért a felszámolóbiztos felel. A módosítás számos további részletet is szabályoz.
Business Talks '24
Üzleti konferencia