Magyarországon főleg szlovák és román állampolgárok vállaltak munkát, most azonban a szaporodó beruházásoknak köszönhetően otthon is el tudnak helyezkedni, ha pedig úgy döntenek, hogy mégis másik országban vállalnak munkát, akkor nyugatabbra utaznak - mondta a Világgazdaságnak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke.
A prosperáló Szlovákia
Tény, hogy Szlovákiában számtalan, főleg autóipari beruházás történt az elmúlt években. Az ágazat 2007-ben több mint 121 ezer embernek adott munkát, közel négyezerrel többnek, mint egy évvel korábban. Csaposs Noémi úgy látja, a Romániában befektető cégeket is kellemes csalódás érte, a diplomások és a szakmunkások jól képzettek, hajlandók ingázni egyik városból a másikba egy-egy jobban fizető munka miatt.
Úgy tűnik, csak a magyarországi munkavállalás vonzza kevésbé a szomszédos országok lakóit. A szlovák statisztikai hivatal adatai alapján ugyanis tavaly több mint 185 ezer szlovák dolgozott az ország határain túl (nyolcezerrel többen, mint egy évvel korábban), legtöbben Csehországban, de Angliában, Ausztriában és Írországban is szívesen kerestek posztokat.
A magyar Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legfrissebb statisztikája szerint Magyarországon egyharmaddal kevesebben helyezkedtek el tavaly, mint 2006-ban, és a román állampolgárságúak aránya is harminc százalékot csappant.
Korábban a magasabb bérekkel vonzotta Magyarország a szomszédos államok lakóit, mára ezen a téren is apadt a különbség. Míg itthon ez év januárjától 69 ezer forintra nőtt a legkisebb kereset, Szlovákiában tavaly októbertől emelték 8100 koronára (hatvanezer forint), Romániában pedig szintén januártól ötszáz lejre (37 ezer forintra) a minimálbéreket. Bár ez utóbbi esetében még mindig nagy a különbség, már nem akkora, mint ha Francia-, Olasz-, illetve Írországot választják a munkavállalás célállomásául.
Csak azok jönnek, akik érzelmi alapon választanak minket
A bérkülönbségeken túl a magyar munkaadók azzal "spóroltak" a külföldiek foglalkoztatásán, hogy sokukat feketén alkalmazták. Csakhogy a magas munkaügyi bírság miatt már ez sem "kifizetődő". 2006-ban ugyanis 594, tavaly pedig ennél alig több mint nyolcvan alkalommal szankcionált a hatóság, a kirótt bírság összege mégis másfélszeresére nőtt, így meghaladta az 1,1 milliárd forintot.
Csaposs Noémi szerint bár a hazai cégek továbbra is szívesen toboroznának a szomszédos országokból, Magyarországra főleg most már csak azok a magyar ajkúak jönnek, akik közel laknak a határhoz, és emocionálisan szívesebben dolgoznak nálunk.