Business Talks '24
Üzleti konferencia
Az utódlás kérdése pénzügyi szempontból is rendkívül fontos, hiszen egy hitelkérelem elbírálásánál például döntő lehet, ha valaki már látja maga előtt az utódját – mondta Boldis Zoltán Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletágának termékfejlesztési vezetője. A kutatásból az is kiderült, hogy a cégvezetők sokszor bizonytalanok cégük értékét illetően, főleg, ha a vállalat eladásáról kérdezik őket. Egy bank azonban a cégérték-becslésben is partnere lehet a vállalkozásnak. A kutatás megerősítette, a kkv-k igényt tartanak egy saját banki kapcsolattartó segítségére az utódlási folyamat során. A bankban dolgozó vállalati tanácsadók kiegészítő információkkal, kérdésekkel segíthetik a vállalkozókat a döntésben, éppen ezért tervezik egy tájékoztató füzet összeállítását a kérdésről.
A borászatoknál már megkezdődött a következő generáció térnyerése. A Corvinum borkereskedésben például létrehoztak egy sorozatot, melyben már az új generáció, ismert borászok fiai és lányai által készített, az ő fényképükkel piacra dobott borok szerepelnek.
A Corvinus Egyetem levélben kiküldött megkeresésére 528 kis- és közép méretű vállalat reagált, amelyek közül 279-et személyesen is felkerestek a kérdezőbiztosok. A megkérdezett vállalkozók 63 százaléka jelezte, hogy mostanában vagy az elkövetkező öt évben érintett lesz az utódlás kérdésében, öt százalékuk pedig már az elmúlt öt évben szembekerült a kérdéssel. A vizsgált vállalatok túlnyomó többsége (86,4 százaléka) kft-ként működik. A felmérésben leginkább a kereskedelem, a feldolgozóipar, valamint az építőipar területén tevékenykedő cégek vettek részt. A minta kialakításánál a kutatást végzők arra törekedtek, hogy az székhely szempontjából diverzifikált legyen: a cégek 35,5 százaléka budapesti székhelyű, a többi cég székhely szempontjából egyenletesen szóródik a megyék között. A vállalatoknál rendkívül elterjedt a testületi tulajdonlás, azonban a társtulajdonos általában a családtagok közül kerül ki.
A stafétabotot átadó vállalkozók nagy része a vállalkozást életpályának tekinti, és a stabil üzletmenet biztosítása mellett a modernizációt tartja kiemelten fontosnak. Az utódlást megelőző években leginkább a pénzügyi stabilitás megőrzésére, a műszaki, szolgáltatási, technológiai színvonal fejlesztésére koncentrálnak. Az utódlási folyamat során az egyik legnagyobb nehézséget a visszavonulásról szóló döntés meghozatala jelenti számukra.
A megkérdezettek többsége (43,8 százalék) a teljesen családi utódlást részesíti előnyben: ebben az esetben a cég vezetése és a tulajdonjoga is családon belül marad. A következő csoport (14,2 százalék) a tulajdonjogot családban tartaná, azonban a vezetést külső félre bízná. A megkérdezetteknek mindössze 8 százaléka tervezi a külső félnek történő átadást, 6,2 százalék a tulajdonostársnak, míg 0,7 százalék az alkalmazottaknak történő eladást.
Annak ellenére, hogy az ideális utód megtalálása jelentős kihívás, a megkérdezettek 40,7 százaléka jelezte, hogy családon belül, 9 százaléka családon kívül már meg is találta az ideális utódjelöltet.
A leggyakrabban megfogalmazott elvárások az utóddal kapcsolatban, hogy rendelkezzen széles körű vállakozási ismeretekkel, legyen erős a szervezésben és a kommunikációban. Az elődök általában rendelkeznek egyfajta elképzeléssel arról, hogy az utódoknak mit kellene tenniük, ha átveszik a vállalat vezetését. Az idősebb generáció 35,1 százalékban tanácsadóként részt szeretne venni később is a cég életében, és mindössze 17 százalék szeretne teljesen kiszállni a döntéshozatalból.
A vizsgálatban résztvevő vállalatokról kiderült, hogy a banki szolgáltatások és termékek sok fajtáját veszik igénybe: elterjedt az internet- és mobilbank, valamint a devizaszámla használata. Legkevésbé a lombard hitel, a faktoring, a befektetési jegy és a treasury termékek használata terjedt el körükben. A felmérésben vizsgálták, hogy az utódok magánszemélyként milyen banki szolgáltatásokat vesznek igénybe. Szinte mindenki (96,4 százalék) rendelkezik forintszámlával, és a megkérdezettek körülbelül felének van devizaszámlája, hitelkártyája és lekötött betétje.
Az esetek több mint felében (56,2 százalék) a vállalkozó személyesen intézi banki ügyeit, rajta kívül ez általában a könyvelő, valamely családtag, egy alkalmazott vagy a tulajdonostárs feladata. A kapcsolat általában meglehetősen intenzív a bank és a cégek között: a válaszadók 69,9 százaléka minimum kéthetente, 20,9 százalék havonta, 9,4 százalék negyedévente konzultál banki kapcsolattartójával.
A vizsgálat kiindulópontja volt, hogy a vállalatok a generációváltás előtt stabil, jól hitelezhető cégek. A vezetőváltás után azonban előfordulhat, hogy az utód változtatni akar a termékpalettán, új piacot keres, vagy egyéb változtatásokat szeretne véghezvinni, amelyhez hitelre van szüksége. A kutatás során kiderült, hogy bár a vállalkozások a banki szolgáltatások széles körét veszik igénybe, a hitelfelvétellel szemben erős ellenállást mutatnak.
A bank szerepének vizsgálatánál a kutatás két kérdésre fókuszált: segítené-e őket, ha a bank tanácsot adna az utódlás pénzügyi menedzselésével kapcsolatban, illetve zavarná-e a vállalkozót, ha a bank utódlással kapcsolatos kérdéseket tenne fel. Az eredmények alapján kiderült, hogy a bank három lehetséges módon kapcsolódhat be az utódlási folyamatba. Az első lehetőség a folyamat finanszírozása: itt azonban mérlegelni kell, hogy csak a megkérdezettek kis százaléka gondol hitelfelvételre, közülük is a leggyengébb gazdasági helyzetűek. A tulajdonrész kivásárlása csak a megkérdezettek kisebb részénél merült fel, aminek sok esetben az az oka, hogy a cégvezetők nincsenek tisztában vállalatuk pontos értékével, ennek megállapításához külső segítségre lenne szükségük. A harmadik lehetőségként a banki tanácsadás merült fel, amelynek során a bank hosszú távú partneri viszonyt kialakítva segítheti a vállalkozót a cég értékesítésével, a vállalkozás további működtetésével, az alapító jövedelmének biztosításával kapcsolatban.
Business Talks '24
Üzleti konferencia