Jön az európai gazdasági egyesülés

Mindkét társasági formát szabályozó közösségi rendelethez kapcsolódóan szükséges magyar törvényalkotás, annak ellenére, hogy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogforrásokról van szó. A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint ugyanis mindkét rendeletben vannak olyan utalások, hogy bizonyos részletkérdéseket a tagállamoknak kell eldönteniük, másrészt pedig gondoskodni kell arról is, hogy a Magyarországon székhelyet alapítani kívánó ilyen társaságok ugyanazon intézményrendszer keretében intézhessék ügyeiket, mint az itt működő többi cég.

Az európai gazdasági egyesülésre vonatkozó közösségi jog alkalmazásához szükséges adaptáló rendelkezéseket már megalkották, az Országgyűlés júniusban fogadta el az európai gazdasági egyesülésről, valamint a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény jogharmonizációs célú módosítását.

Nem a nyereség a cél

Az igazságügyi államtitkár parlamenti expozéjában azt emelte ki, hogy az európai gazdasági egyesülés más vállalkozásoktól elsősorban rendeltetésében különbözik. Célja, hogy megkönnyítse és fejlessze tagjai tevékenységét, javítsa, fokozza eredményességüket. Hozzátette: az egyesülésnek nem lehet célja önmaga számára nyereséget elérni.

Az európai gazdasági egyesülés elsődleges funkciója, hogy a közösségi piacon egyforma feltételek érvényesüljenek, megvalósuljon a tagállami határokon átnyúló kooperáció, illetve a kis- és közepes méretű vállalkozások számára hatékony és rugalmas együttműködési forma szülessen.

Az európai gazdasági egyesüléshez legalább két tag szükséges. Tagjai lehetnek természetes személyek és jogi személyek is. Az uniós csatlakozást követően megjelenő másik új társasági forma, az európai gazdasági társaság, amelyhez kapcsolódó magyarországi jogalkotás 2004 tavaszára várható.

Az részvénytársaságra hasonlít

Az európai társaság a magyar részvénytársasági formára hasonlít leginkább, magyar fordítása pontosan európai részvénytársaság. Egy Magyarországon bejegyzett részvénytársaság nem alakulhat majd át egyszerűen európai társasággá, mert ez utóbbit az jellemzi - és attól európai rt.-, hogy különféleképpen ugyan, de egyszerre több tagállamban van jelen, egynél több tagállamhoz kötődik. Azonban két, különböző tagállamban alapított és bejegyzett rt. egyesülhet egy európai rt.-vé, és azt a kettő közül valamelyik tagállamban jegyzik be.

Az európai társaság alaptőkéje 120 ezer euró. Az európai társaság esetében alapvetően a székhely dönti el, hogy mely tagállamban bír majd illetőséggel, vagyis, hogy hol adózik. Ez azt jelenti, hogy a magyar székhelyű társaság magyar illetőségű lesz, azaz elvileg összes jövedelme után Magyarországon adózik.

Ugyanakkor a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkeznek arról is, hogy a magyar székhelyű, de külföldön telephellyel rendelkező társaság esetében a külföldi telephelynek betudható nyereség a fekvés szerinti államban adóztatható. Ilyenkor a kettős adóztatás elkerülésére szolgáló jellemző módszer a mentesítés, azaz a magyar székhelyű társaság magyar adóalapjából ki kell vonni a külföldi telephely tevékenységének betudható adóalapot. Ez nem jelent különlegességet egy magyar gazdasági társaság adózásához képest.