Natália
-3 °C
7 °C

Felértékelődik a cseppfolyósított földgáz

2006.01.06. 08:14
A hónap végéig a gazdasági tárca felméri, hogy a visegrádi országok, Szlovénia és Horvátország beszállna-e egy a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas közös adriai kikötő és vezeték építésébe ellátásbiztonságának javítása érdekében, jelentette be Kóka János gazdasági miniszter. Lengyelországban máris 500 millió eurós LNG-beruházást indítanak.

Európa, ezen belül is régiónk energiaellátásának biztonságát a gázbeszerzési források számának növelésén, stratégiai készletek létrehozásán lehet és kell erősíteni. Az intézkedéseket - mint ismert - az tette sürgetővé, hogy az év első két napján az orosz-ukrán gázárvita miatt kevesebb energiahordozó jutott számos európai országba, így Magyarországra is. Gázimportunk diverzifikálását szolgálná egy cseppfolyósított földgázt szállító tartályhajók fogadására alkalmas kikötő építése az adriai-tengeri Krk szigetén a hozzá tartozó mintegy ezer kilométeres vezetékkel.

Visegrádi országok, együtt

A beruházás a visegrádi országok, Horvátország és Szlovénia közös érdeke, ezért Magyarország összegyűjti ezek álláspontját, jelentette be tegnap Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a gazdasági bizottság ülésén. A válaszok felhasználásával január 31-én átad egy javaslatot az Európai Unió energiai biztosának a régió ellátásbiztonsága javításáról. Kóka János osztrák kollégájával is egyeztet energiapolitikai kérdésekben március közepéig.

Lengyelországban egyébként már közel egy éve döntöttek egy LNG-kikötő építéséről. Tegnap úgy határoztak, hogy mielőbb megkezdik az 500 millió eurós beruházást, számol be a Warsaw Business Journal. Idővel ezen a forráson keresztül is juthat gázhoz Magyarország.

Kóka János szerdán az uniós energiaügyi biztossal tárgyalva javasolta egy közös szolidaritási mechanizmus létrehozását olyan esetekre, amelyekben az uniós tagországok egymás segítségére szorulhatnak. Az európai gázhálózat bővítése kapcsán ma két újabb betáplálási pont létesítése van napirenden: északról a tenger alatti orosz-német vezeték, délen pedig a Nabucco. Kóka János harmadikként a fenti, adriai betáplálási ponttal javasolta a kört bővíteni. A miniszter kezdeményezte egy energiaipari koordináló testület létrehozását is.

A miniszter a parlamentben módosító indítványt adott be arról, hogy a 2012-es eredeti időponthoz képest két évvel korábban készüljön el az ország 1,2 milliárd köbméter kapacitású stratégiai földgáztárolója. A mintegy 150 milliárd forintos beruházásra azért van szükség, mert a mai, 3,4 milliárd köbméteres tároló csak kereskedelmi célú, vagyis a felhasználásban jelentkező ingadozások kiegyenlítésére hivatott. A szükséges törvénymódosítás a tavaszi országgyűlési ülésszakban megszülethetne. Ezt követően nem hat, hanem két hónap múlve kellene megindulni a kivitelezésnek. A stratégiai készleteket a kereskedelmiekhez hasonlóan kimerült gázlelőhelyek meglévő üregeiben kellene tárolni. A beruházás becslések szerint egy forinttal emelné a földgáz fogyasztói árát, felhasználástól függően.

Kormány-ellenzék vita

Utóbbi számot saját kalkulációi alapján kétségbe vonta Deák András fideszes képviselő, s hiányolta azon tanulmányok hozzáférhetőségét, amelyek alapján az egyforintos drágítást meghatározták. Úgy számolt, hogy a tárolás költségei miatt 5-7 forinttal is emelkedhet a gáz fogyasztói ára. (Válaszában a miniszter kitartott az egy forint mellett.) Kóka János szerint 2007. január 1-jén életbe kellene lépnie az energiapiac liberalizálása felgyorsítását megfogalmazó jogszabálynak is. A piac további felszabadítása 2007. július 1-jétől indulhatna. A csütörtöki megbeszélésen ugyanakkor Lázár Mózes fideszes országgyűlési képviselő úgy vélte, a liberalizálás előre hozott időpontjáig hátralévő idő már nem elég a jogszabály-módosításokra. Kóka János nyitott volt Kapolyi Lászó képviselőnek a megbeszélésen elhangzott javaslatára, miszerint fel kellene venni a kapcsolatot az ukrán és az orosz féllel az Ukrajnán át érkező gázszállítások biztonsága érdekében és az orosz fél magyarországi gáztároló-létesítésére vonatkozó ügyben.

Ellátásbiztonságunkat javítja a megújuló energiahordozók fokozott felhasználása. Ezek aránya az idén eléri az EU által előírt 3,6 százalékot, erre Magyarország csak 2010-re vállalt kötelezettséget. E mögött részben az áll, hogy az alternatív energiaforrásokkal megtermelt áram kötelező átvételi ára a 19 forintos átlagárról tavaly ősszel 23 forintra nőtt.