További Magyar cikkek
Az importárut a hírek szerint "gyanúsan alacsony áron", kilogrammonként 40 forintért kínálják a vidéki vágóhidaknak, amelyek amellett, hogy ebből vásárolnak, a termelőktől beszerzett csirke árát - amely jelenleg 284-285 forint kilogrammonként - pedig leviszik.
Ilyen árak mellett nem éri meg csirkét nevelni
Az árcsökkenés hatására az élő csirke ára a 175 forintos kilogrammonkénti védőár szintjére süllyed. Ezen a szinten már nem éri meg csirkét nevelni a jelenlegi takarmányárak mellett - véli Vajas József, az országban az egyik legkeresettebb csirkét nevelő Bóly Rt. baromfiágazat-vezetője.
A szakember a Napi Gazdaságnak elmondta, ha az alacsony árú import folytatódik, az évente 7,5 millió csirkét nevelő Bóly Rt. nem keltet naposcsibét.
Vidéki piacokon 250 forintért is lehet venni
Kereskedők felhívták a figyelmet arra, hogy a friss csirkecomb kilogrammonkénti 500 forintos fogyasztói árát most akciókkal 429 forintra csökkentik az üzletláncokban, az átadási árak ugyanis hozzávetőleg 60 százalékkal csökkentek.
Ez jórészt a vágóhidak alacsony beszerzési áraira vezethető vissza, illetve arra, hogy a kereskedőknek beszállító feldolgozók attól tartanak: nyakukon marad a magyar származású áru, amelynek szavatossága az üzletekben három nap.
A dömpingáron beszerzett csirkecombot vidéki városok piacain is árusítják, kilogrammonként 250 forintért.
Hulladékmegsemmisítési árszint
Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója irreálisan alacsonynak tartja a kilogrammonként 40 forintos eladási árat. Lapunknak elmondta, hogy ez az árszint már hulladékmegsemmisítés szintű vagy olyan, mintha kidobták volna az árut.
Az EU-ból kitiltott kínai élelmiszerek metamorfózisa?
A szakember vietnami, illetve afrikai behozatalról egyelőre nem hallott, emlékeztetett azonban arra, hogy egészségügyi okok miatt az Európai Unió nemrég kitiltotta az állati eredetű kínai élelmiszereket.
Nem kizárt, hogy az ilyen árut vietnamiként próbálják eladni a magyar piacon, s ez már magyarázza az irreálisan alacsony árat, ami még mindig kisebb veszteség az exportőrnek, mint ha a hajóban romolna meg a szállítmány.
Ha ez bebizonyosodna, az unió szemében Magyarország megbízhatatlanságáról tenne bizonyságot, ami nem éppen kedvező az agrárügyekre vonatkozó érdemi csatlakozási tárgyalások előtt.
Az agrártárca nem adott ki engedélyt ázsiai importra
Az állat-egészségügyi engedélyeket az agrártárca állat-egészségügyi főosztálya adja ki az importra.
Németh Antal, a főosztály vezetője, országos főállatorvos tisztában van vele, hogy a kitiltott kínai árut még mindig jobb üzlet eladni potom áron, mint megsemmisíteni, a Napi Gazdaság azonban elmondta, hogy évek óta nem adtak ki engedélyt ázsiai eredetű baromfihúsra.
Ha tehát valóban ilyen eredetű termékről van szó, azt feketén hozhatták be az országba, esetleg valamelyik nyugat-európai országban átcímkézhették más eredetűre.