Árpád
-1 °C
9 °C

Csökkentett a jegybank

2005.02.21. 14:08
A Monetáris Tanács a várakozásoknak megfelelően csökkentette a jegybanki alapkamatot, valamivel nagyobb mértékben, mint amekkorára az elemzők számítottak.
Hétfői ülésén a Monetáris Tanács 0,75 százalékponttal, 8,25 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot. Amikor múlt csütörtökön megjelent a vártnál 0,4-0,6 százalékponttal alacsonyabb, 4,1 százalékos januári, egyéves inflációs adat, elemzők már biztosra vették, hogy a jegybank hétfőn csökkenti az alapkamatot. Vita csak annak mértékéről folyt, 0,25-0,75 százalékpontos kamatvágás között bármit elképzelhetőnek tartott a piac, a leggyakoribb elképzelés fél százalékpontról szólt.

Bátor tanács

A vártnál bátrabban lépett a Monetáris Tanács hétfőn, amikor 0,75 százalékponttal 8,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot - válaszolták az MTI kérdésére az elemzők, akik nem zárják ki, hogy az alapkamat márciusban további ötven bázisponttal mérséklődik. "A piac minimum fél százalékpontos kamatcsökkentést várt a Monetáris Tanácstól, de az általánosan elfogadott vélemény szerint az valószínűleg nem lesz elég" - mondta Bónis Miklós. Az Inter-Európa Bank elemzője szerint a múlt heti igen kedvező inflációs adat nyomán pozitív fordulat érzékelhető a testület kommunikációjában is, s ezzel magyarázható az éves inflációs prognózis 3,4 százalékos új mértéke is a korábbi 4,5 százalék után.

Márciusban további, fél százalékpontos kamatcsökkentés képzelhető el, hiszen a három hónapos kötvényhozamokba már beépült egy 125 bázispontos mérséklés, amelyből hétfőn 75 bázispont meg is valósult - magyarázta Bónis Miklós. "Most fél százalékpontos, márciusban további 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést prognosztizáltunk, tehát a Monetáris Tanács a vártnál nagyobb kamatvágásról döntött" - mondta Bartha Attila. A Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa szerint a további kamatdöntést nagymértékben meghatározza a februári inflációs adat. A Kopint-Datorg februárra 3,7-3,8 százalékos, az év egészére és decemberre négy százalékos inflációt vár. Az intézet erre az évre 252,5 eurós forintárfolyammal számol, ami lényegében megegyezik a tavalyi 252 forinttal - fogalmazott Bartha Attila.

Csökkenő infláció

A bankközi devizapiacon szintén ötven bázispontos kamatcsökkentére számítottak, de a vártnál 25 bázisponttal nagyobb csökkentés sem rázta meg a piacot. A keddtől 0,75 százalékponttal 8,25 százalékra csökkentett jegybanki alapkamat hírére a forint 20-30 fillérrel gyengült, majd percek múlva ismét visszatért a kamatdöntés bejelentése előtti szintre. A monetáris tanács döntésének bejelentése előtt az eurót 243,40/60 forinton jegyezték, a döntés hatására 243,70/80 forintra erősödött, majd 243,50/60 forintra tért vissza az uniós valuta. A piacon a nap további részében sem számítanak számottevő forintgyengülésre.

Ugyanakkor 4,5 százalékról 3,4 százalékra csökkentette az idei éves inflációs prognózisát az Magyar Nemzeti Bank hétfői legfrissebb inflációs jelentésében. A decemberi infláció az előző jelentés szerinti 4,4 százalékkal szemben az új prognózis szerint 3,6 százalék lesz. A korábban vártnál gyorsabb ütemű kamatcsökkentésre az infláció kedvező alakulása adott lehetőséget – erősítette meg Járai Zsigmond jegybankelnök. Úgy fogalmazott: a 2005. év végi inflációs cél elérését nagy veszély nem fenyegeti, továbbra is kedvező a nemzetközi befektetői környezet.

Pótlólagos intézkedések

Az államháztartás hiányát illetően azonban a jegybank elnöke vélte, a 2004. év végi államháztartási intézkedések nehezítik a tisztánlátást, az ez évi deficitcél csak pótlólagos intézkedésekkel érhető el. Hozzátette: a pénzügyminiszter korábbi közlése szerint ha szükséges, ezeket a lépéseket meg fogja tenni a kormányzat. Járai szerint a mostani kamatlépés nem jelenti azt, hogy ez egy felgyorsuló kamatvágás kezdete, a piac által vártnál nagyobb kamatcsökkentés egyértelműen a tavaly decemberi, majd idén januári gyors dezinfláció következménye.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint idén a bruttó hazai termék növekedése várhatóan éves átlagban 3,8 százalék lesz. A korábbi, tavaly novemberi inflációs prognózis szerint a GDP 3,7 százalékos bővülését várta a jegybank. A folyó fizetési mérleg az MNB szerint az idén 7,7 milliárd euró hiánnyal zár majd, ami a GDP-hez mérten 8,7 százalék lesz. Az előző, novemberi jelentésében hasonlóan 7,7 milliárd euróra várta az idei folyó fizetési mérleghiányt a jegybank. Az export az idén 12,1 százalékkal, jövőre 10,3 százalékkal, az import 9,7, illetve 9,3 százalékkal bővülhet. A jegybanki prognózis szerint a lakossági reáljövedelem az idén 3,7 százalékkal, jövőre 2,8 százalékkal nőhet.

Nem változott

A hosszabbtávú kamatvárakozások ugyanakkor a kedvező inflációs adat fényében sem változtak érdemben, az év végére általában 7-7,5 százalékos alapkamatot jeleztek előre az elemzők. Többségük szerint márciusban további fél százalékpontot vág a jegybank, amit a közeli hónapokban még egy újabb, de már csak 0,25 százalékpontos vágás követhet. Ez azt jelenti, hogy a kockázatosnak látott kamatszintet háromnegyed százalékponttal alacsonyabbra becslik az elemzők, mint az egy hónapja jelzett 8,5 százalék.

A kamatvágás ütemének gyorsítását azonban annak ellenére sem jósolták, hogy az eredeti elképzelés szerint már az új, kormány által delegált monetáris tagok is ott ültek volna a hétfői gyűlésen. Erre azonban végül adminisztrációs okokból nem került sor. Az mindenesetre érdekes, hogy az elemzők szerint a négy új tag nem lesz különösebben hatással az alapkamatra, sem a forint árfolyamára, holott a kormány nyilvánvalóan e célból ültette be jelöltjeit a Monetáris Tanácsba.

Ugyanakkor az új tagok nélkül is elég oka volt a Tanácsnak a kamatvágásra: az egész gazdasági környezet kiegyensúlyozottnak látszik. Még az inflációs adat megjelenése előtti napon 2554 milliárd forinttal új rekordot ért el a külföldi befektetők kezében levő állampapírok állománya. Tart az optimizmus a devizapiacon is, a forint az egész múlt héten erős volt, pénteken délután pedig 243 forintnál kevesebbért is hozzá lehetett jutni egy euróhoz, legalábbis a bankok egymás közötti forgalmában.