Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Lapok csődjét okozhatja az áfaemelés

2003.08.01. 07:28
A költségvetésnek két-hárommilliárd forint bevételt hozhat az, ha az újságok és magazinok áfája januártól 12-ről 15 százalékra emelkedik. A lapkiadók szerint ez a változtatás az egész szakmát tarthatatlan és kiszolgáltatott helyzetbe hozná.
A pénzügyi tárca azt javasolja a kormánynak, hogy a lapok áfáját a jelenlegi 12 százalékról jövőre 15 százalékra emeljék. Amennyiben az Országgyűlés is támogatja a javaslatot, az jövőre két-hárommilliárd forint többletforrást jelent a büdzsének - mondta Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője.

Az unióban a 12,5 százalék a csúcs

A Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) elnöksége azt követeli, hogy a kormányzat jövőre a legkedvezményezettebb, vagyis az 5 százalékos sávba sorolja a lapok általános forgalmi adóját - reagált Lengyel L. László, a MLE elnökségi tagja. A szakember az európai gyakorlatra hivatkozva is elhibázottnak tartja a tárca szándékát.

Az uniós országok átlagában 4,3 százalékos áfa terheli az újságokat, az országok többségében a nulla-négy-hét százalékos áfakulcsba sorolják be, és mindenhol a legkedvezményezettebb sávban tartják azokat. Angliában például nulla, míg Írországban 12,5 százalék áfa terheli az árukat, ám ez utóbbi esetben ez a legalsó sáv. Brüsszelben nemhogy a lapkiadás áfaterheinek növeléséről lenne szó, hanem valamennyi tagországra érvényesen a nulla áfakulcs megőrzésének, illetve bevezetésének lehetőségét szorgalmazzák.

Minden csatlakozó országban alacsonyabb az áfa

A csatlakozó országok esetében is hasonló a szemlélet, ezekben kivétel nélkül a legkedvezőbb besorolás érvényes a sajtótermékekre és az áfakulcs mindenhol alacsonyabb a jelenleg nálunk érvényes 12 százaléknál, tette hozzá Lengyel. Az EU általános érvényű direktívája szerint a lapkiadást a könyvkiadással együtt valamennyi uniós tagországban a legkedvezményezettebb áfakörbe sorolják.

A kormány szándékai szerint az idei 12 százalékról jövőre 5 százalékra csökkenne a könyvek forgalmi adója. Máté elmondta, hogy Európában sem egységes a lapok és a könyvek áfaterhe.

Az MLE szerint az európai országok azáltal, hogy a legkedvezményezettebb sávban tartják az újságok áfáját, közvetetten elismerik, hogy a sajtóhoz való hozzájutás az állampolgári alapjogok, mindenek előtt a szólás- és az információszerzés szabadságának eszköze. A másik érv, hogy a sajtó rendkívül fontos társadalmi és kulturális szerepet tölt be, alapvető jelentősége van a kulturális infrastruktúra fenntartásában.

Az áfaemelés rontja a versenysemlegességet

Az a körülmény, hogy az EU-ban normatív szinten a legalacsonyabb sávban tartják a lapok áfáját, elejét veheti a költségvetés irányából érkező nyomásnak. Az üzleti szempontok - például a versenysemlegesség - is ezt indokolnák - a nyomtatott lapok legfőbb vetélytársának számító internetes tartalomszolgáltatást sem terheli olyan adó, mint az írott média orgánumait.

A kormányzat ráadásul minderre akkor akarja rászánni magát, amikor az olvasottság csökkenése figyelhető meg, ami a funkcionális analfabétizmus terjedését eredményezheti. A lapkiadók nem értik, miért tesz a magyar kormány az európai elvárásokkal és gyakorlattal gyökeresen ellentétes, a magyar sajtót sújtó lépéseket.

A kiadók nem tudnak árat emelni?

A kormány tervezett intézkedésével tovább nőnének a lapkiadást egyébként is sújtó terhek: a néhány évvel ezelőtt bevezetett kulturális járulék mindmáig gyakorlatilag adóformában működik; a kiadók működésének feltételeit drasztikusan rontja a forint árfolyamának gyengülése is, mivel a papírt az ágazat teljes egészében importból szerzi be, s az az elmúlt időszakban tíz százalékkal drágult. Szintén hátrányosan érinti a szakma egészét a munka törvénykönyvének módosítása nyomán kialakult helyzet, amely amellett, hogy jelentősen növeli a kiadók adóterheit, sok újságíró szerződéses viszonyát és megélhetését veszélyezteti.

Az ágazat teljes éves árbevétele mintegy 115 milliárd forint - amiből 70 milliárd az értékesítésből, 45 milliárd pedig a hirdetésekből származik -, összes profitja pedig 6-7 milliárd forint. Máté Dániel arra számít, hogy jövőre emelkedik a lapok ára, ha teljesen rugalmatlan a piac, ez akár 3 százalékos mértékű is lehet. Lengyel viszont úgy látja, hogy a már említett szűkülő olvasótábor miatt nem lehet árat emelni, a kiadók tehát nem tudják a fogyasztókra áthárítani az ugrásszerűen megnövő terheket.

Kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek

A jövő évre tervezett áfatöbbletköltség kétmilliárd forint, a forint árfolyamvesztéséből eredő többletköltség 3-4 milliárd forint. Egy nagymértékű áremelés ugyanis az olvasottság drasztikus csökkenését vonná maga után, ami nem lehet sem a lapkiadás, sem a kormányzat érdeke. A költségnövekedés miatt a lapkiadás jelenlegi körülbelül 6 százalékos profitrátája jó esetben is 2 százalékra esik, ami azt jelenti, hogy szakma nagy része ellehetetlenül, számos kiadó csődbe jut.

A MLE számára elfogadhatatlan, hogy a gazdálkodás amúgy is nehéz feltételeit kormányzati lépések tovább rontsák és ezzel az egész szakmát tarthatatlan és kiszolgáltatott helyzetbe hozzák. Lengyel szerint érthető, hogy a jövő évre tervezett áfaemelés rendkívül negatív hangulatot váltott ki a kiadók és újságírók körében, megkérdőjelezi a kormány gyakran hangoztatott elkötelezettségét a sajtószabadság és az európai normák és elvek érvényesítése iránt.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.