Csődrekorder lett Magyarország

Európai összehasonlításban Magyarországon a legmagasabb a felszámolási eljárások száma. Míg az EU-ban száz vállalatra 0,8 felszámolás jutott 2004 első fél évében, addig hazánkban ez a szám 2,1. A szomszédos Szlovákiának és Ausztriának is igen roszszak a mutatói: a működő cégek 1,9, illetve 1,8 százaléka húzta le a rolót a vizsgált időszakban. Csehországban ugyanakkor ez az arány mindössze 0,2 százalék.

A szabályozás rossz

A hazai szakemberek régóta hangsúlyozzák, hogy a csaknem másfél évtizede született - és azóta sokszor módosított - magyar csődtörvény ellentmondásos, áttekinthetetlen. Nem felel meg a gazdasági kívánalmaknak, nem védi a hitelezői érdekeket, nem teszi lehetővé a bajba került cégek reorganizációját és a menthetetlen vállalkozások gyors - lehető legkisebb veszteséggel járó - kivezetését a gazdaságból.

A vállalkozások megmentésére szolgáló csődeljárások száma Magyarországon hosszú ideje nem éri el az évi ötvenet sem, míg a felszámolások folyamatosan emelkednek. A Felszámolók Országos Egyesületének adatai szerint az év elején mintegy 19 ezer cég állt felszámolás alatt, csaknem kétezerrel több, mint tavaly januárban.

Kifizetődöbb a felszámolás

Csőke Andrea, a Fővárosi Bíróság bírája úgy látja, a hitelezők számára gyorsabb és kifizetődőbb felszámolást kezdeményezni, mint végrehajtást kérni az adós ellen. Kft., rt. elleni felszámolási kérelem esetében mindössze ötvenezer forint illetéket kell leróniuk, és kezdeményezésükre általában az adósok egyharmada megfizeti tartozását, még mielőtt a bíróság elrendelné a felszámolást.

A bírónő tapasztalatai szerint azért is sok a felszámolás, mert számos cég úgymond bevált gyakorlata, hogy - a teljes tönkremenetel előtt - egy másikba menti át vagyonát, és "újraéled". Ezt büntetlenül megismételheti. Arra ügyel, hogy a számára fontos hitelezőket - a beszállítókat például - kifizesse, amúgy pedig sorsára hagyja a kiürített vállalkozást és a többi hitelezőt, köztük az adóhivatalt meg a társadalombiztosítást. Ma a felszámolások 90 százaléka kiürített cégek ellen folyik.

A szakemberek régóta szorgalmazzák egy új törvény megalkotását, amelynek folynak is az előkészületei, vitái. Csőke Andrea véleménye, hogy addig is nagy szükség lenne legalább a cégvezetői, illetve tulajdonosi felelősség szabályainak kidolgozására, így arra, hogy a hitelezők felléphessenek velük szemben, ha nem tették meg a kívánatos lépéseket a csőd elkerülésére.

Több csődöt várnak

A magyar gazdaság kialakulatlan struktúrájában keresendő a csődök magas számának oka a lapunk által megkérdezett gazdasági szereplők szerint. Antalffy Gábornak, a Kisosz ügyvezető elnökének és Dunai Péternek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárának véleménye abban is egybecseng, hogy a továbbiakban a csődök arányának emelkedésére is számítani lehet.

A magyar kis- és középvállalkozások forráshiányból fakadó versenyhátránya a nyugat-európai vetélytársak megjelenésével markánsan megmutatkozik, ezért a fluktuáció két-három éven belül magas maradhat - magyarázta a Világgazdaságnak Antalffy Gábor. Dunai Péter úgy vélte, már 2004 második fél évében is rosszabbodhattak a mutatók, azért, mert a kkv-k körében igen kemény hatásokkal jártak a központi megszorító intézkedések. A 2004. februári döntések után az önkormányzatok és az állami intézmények nem jutottak hozzá a forrásokhoz, amelyeket előre bekalkulálva munkákat, szolgáltatásokat rendeltek meg a vállalkozásoktól, így utóbb nem tudtak fizetni - hivatkozott a kamarához érkezett "sorozatos vállalkozói jelzésekre" a főtitkár.

Ártott az áfavisszatartás

Mindketten aláhúzták: csődhelyzet főként a kis- és középvállalkozói kört fenyegeti, hiszen idetartoznak azok a vállalkozók és cégek, amelyeknek nincsenek megfelelő likviditási tartalékaik, és hitelfelvételi lehetőségeik is korlátozottak. Dunai Péter megemlítette, az év végi áfaviszszatartás is sokat ronthatott a helyzeten. Antalffy Gábor azt húzta még alá: a csődtörvény módosítása kapcsán a Kisosz azért "lobbizik", hogy a betéti társaságok beltagjai, illetve az egyéni vállalkozók élvezzenek fizetésképtelenségi védelmet, kerüljenek ki azok közül, akik teljes vagyonukkal felelnek tevékenységükért. Ez ugyanis veszélyezteti az önhibájukon kívül csődbe jutott vállalkozók egzisztenciáját - indokolta a törekvést az ügyvezető elnök.