Árpád
-2 °C
9 °C

Magánember is mehet csődbe

2001.05.31. 12:22
Magánszemély is kérhet saját maga ellen csődvédelmet, ha nem tud fizetni bankjának, az Apehnek vagy akár a neki kölcsönt nyújtó szomszédjának - legalábbis akkor, ha törvény lesz az Igazságügyi Minisztériumban készülő tervezetből. A hitelezők azért tiltakoznak, mert az anyagi következmények kizárólag őket sújtják, a költségvetés ugyanis egy fillért sem szán erre a célra.
A tartozásukat kiegyenlíteni nem tudók kérhetnék a csődvédelmet, amelyet egy erre alakított hatóság bírálna el - mondták kérdésünkre a tárcánál. Bárki kérhetne csődvédelmet, akár banknak, akár az adóhatóságnak, akár a társadalombiztosításnak, akár magánszemélyeknek tartozik, de pénzbüntetések kifizetése elől nem lehetne ilyen úton menekülni.

Nem tudni, ki lesz a csődgondnok

A csődvédelmet elbíráló hatósággal kapcsolatban még nem tudni, teljesen új szervezetről van-e szó, vagy esetleg az önkormányzatokon vagy a közigazgatási hivatalokon belül állítják majd fel az illetékes szerveket.

A hatóság a hitelezőre kényszerítheti döntését

A hatóság elsődleges célja az lesz, hogy a feleket megegyezésre bírja. Amennyiben ez nem sikerül, és a hitelállomány nagyobb részét adó hitelezők beleegyeznek, akkor a hatóság ütemezi át az adósságot. Ebben az esetben a kisebbségben lévő, egyet nem értő hitelezők is kénytelenek a döntéshez alkalmazkodni. A kérelmezőnek az eljárás során teljes vagyonfeltárást kell tartania, és ha valótlant állít vagyoni helyzetéről, akkor az eljárás azonnal megszakad, és az illető tíz éven át nem kérhet újra csődvédelmet.

Az amerikai kiskapu nálunk zárva van

Az Egyesült Államokban régóta létezik a személyes csődvédelem intézménye, de a vonatkozó törvényt épp most szigorítják - közölte nemrég a HVG. A tengerentúlon a csődvédelembe menekülő ingatlanával kapcsolatos államonként eltérő szabályozást kihasználva rengetegen (köztük olyan gazdag film- és popsztárok, mint Burt Reynolds, Kim Basinger és Tom Petty) szabadultak meg úgy adósságaiktól, hogy pénzüket előbb ingatlanba fektették.

Az Igazságügyi Minisztériumban most elmondták: nálunk ilyen esetek nem fordulhatnak elő, mivel legnagyobb részt átütemezésről szól a törvénytervezet, a törlesztési időszak leteltekor fennálló tartozás összegének eltörléséről nem. A törvénytervezet jelenleg az előzetes szakmai egyeztetésnél tart, talán az év második felében kerülhet a parlament elé.

A bankoknak nem tetszik a tervezet

A bankok több szempontból is aggályosnak tartják az ötletet. A Bankszövetség szerint a tervezet kidolgozatlan, és úgy akar jóléti intézkedést bevezetni, hogy annak minden anyagi következményét a hitelezőkre hárítja. A szövetség szerint a hitelezők (bankok, közüzemi vállalatok, önkormányzatok, APEH) sok esetben lehetetlen helyzetbe kerülnének, ha a tervezetet ebben a formájában fogadnák el.

Mégis adósságelengedés?

A Bankszövetség illetékese egy nehezen értelmezhető, de a hitelezők szemében valószínűleg elég veszélyes mondatra hívta fel a figyelmet, mely szerint, ha az adós csak a csökkentett összeget törleszti, akkor a futamidő lejártával úgy kell tekinteni, mintha az eredetileg megállapított részletet fizette volna - tehát ténylegesen mégiscsak adósságelengedésről lehet szó.

Az állam belenyúl a magánszerződésekbe

A szövetség szerint alkotmányossági aggályokat is felvet az a kitétel, ami lehetővé tenné, hogy a hitelezők többségének egyetértésével a hatóság a kisebbségben lévőkre kényszeríthetné döntését, hiszen ezzel egy már megkötött szerződésbe nyúlna bele. A Bankszövetség mindennek ellenére bízik benne, hogy véleményüket a törvényalkotók és -előkészítők figyelembe veszik, hiszen az eddig törvényhozási gyakorlatban a szövetség tapasztalatai kedvezőek ebben a tekintetben.