Csődhullám

Nyugat-Európában nyolc, Közép-Európában 1,4 százalékkal nőtt tavaly a csődök száma az osztrák KSV hitelezővédelmi szövetség adatai szerint. A friss elemzésből kiderül: Németországban a működő cégek 1,9 százaléka került csődeljárás alá, miközben ez Spanyolországban a 0,1 százalékot sem éri el.

Élbolyban

A Wirtschaftsblattnak nyilatkozó KSV-szakértő szerint a magas német csődarányt az újraegyesítéskor létrejött sok kisvállalkozás kellő megalapozás nélküli elindítása okozza. Az Európában ugyancsak kiugrónak számító 1,7 százalékos osztrák csődarányt ezzel szemben az egyéni és kisvállalkozók nem túl rózsás gazdasági körülményeivel indokolta. Ezt mutatja az is, hogy az ilyen "önfoglalkoztatók" aránya Ausztriában csupán fele az uniós átlagnak.

A most csatlakozó közép-európai országokat tekintve igen vegyes a kép. Miközben a lengyel és a cseh csődarány 0,1 százalékos, Magyarország cégeinek 0,9, a szlovákoknak 1,5 százaléka jelentett fizetésképtelenséget. Elgondolkodtató azonban, hogy régiónkból nálunk emelkedett a leginkább a csődök száma: egyetlen esztendő alatt 26 százalékkal, miközben például Csehországban több mint 11 százalékos visszaesést regisztráltak.

Játék a számokkal

A növekedés értékeléséhez figyelembe kell vennünk azt is, hogy az év elején működő vállalkozások száma, amelyet vetítési alapként használnak, 2002 során kilenc százalékkal, majd tavaly további 2,5 százalékkal emelkedett. Vagyis a mutató 0,78 százalékról kapaszkodott 0,9 százalékra. Ez még csak a folyamat kezdete: a KSV várakozásai szerint az új tagországokban a csődarány egy-két esztendőn belül felzárkózik a nyugati, 0,7 százalékos átlag szintjére.

Pitti Zoltán, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem e témával foglalkozó kutatója szerint az érett piacgazdaságokban az egy százalék körüli arány egészségesnek tekinthető. 2003 előtt a jóval egy százalék alatti csődarányban csak mérsékelt hullámzás volt megfigyelhető, s tavaly sem látott semmilyen okot váratlan növekedésre. Így szerinte az is elképzelhető, hogy az osztrák adatok nem teljesen pontosak. Ugyanakkor emlékeztetett: a folyamat tovagyűrűző hatása miatt átmenetileg egy szűkebb vállalati kört kedvezőtlenül érintő változás is komoly növekedést generálhat a mutatóban.

Nem igaz

A csődök számának látványos emelkedését a KSH adatai sem támasztják alá: kimutatásaik szerint 2002 végén és 2003 végén egyaránt 18 vállalkozásnál folyt ilyen eljárás. Sőt, Serényi György, a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiumának illetékes bírája szerint Budapesten ezeknek az ügyeknek a száma 15-ről 13-ra csökkent.

Az országos adatokat összesítő Országos Igazságszolgáltatási Tanács szerint tavaly nem 26, hanem 22,5 százalékkal emelkedett a bíróságokhoz újonnan beérkezett csődök száma. Csakhogy az osztrák adat nagyságrendileg hibás: 2002-ben 31, 2003-ban pedig 38 ügyről volt szó. Ezeknek több mint négyszázszorosa a felszámolások száma: a kétféle eljárásból összesen 2002-ben 15 993, 2003-ban 16 756 esetet regisztráltak.