Mária
-6 °C
-2 °C

Csokigyártók vámháborúja

2004.05.13. 13:15
A Győri Keksz áprilisban 200 millió forintot bírságot kapott, a fináncok most a Stollwercknél járnak, de már várják őket a Nestlénél és a Kraft Foodsnál is. A miniszterelnöknek és a pénzügyminiszternek írt levelek egyelőre hatástalanok, az édesipari cégek által ezertonna-számra behozott kakaóvajpótlék vámolása a hatóság szerint évekre visszamenőleg szabálytalan volt. Olvad a nyereség a csokigyártóknál.
Négy miniszter által jegyzett közös iránymutatással, illetve annak szellemével ellenkezik a vámhatóság ellenőrzési gyakorlata, állítja az Édességgyártók Szövetsége. A szervezet az elmúlt hónapokban Medgyessy Péter miniszterelnöknek, két héttel ezelőtt Draskovics Tibor pénzügyminiszternek is levelet írt, kérve a tagvállalatoknál folyó ellenőrzések felülvizsgálatát, de egyelőre eredménytelenül. A kisebb cégek már sorra elbuktak a VPOP-val folytatott csatákban, áprilisban a négy nagy közül az első, a Győri Keksz is megkapta az esetében 200 millió forintos inkasszót. Az ellenőrzés jelenleg folyik a Stollwercknék, a várakozások szerint pedig közeljövőben a Nestlé és a Kraft Foods is sorra kerül.

Enni vagy nem enni?

Ehető vagy nem ehető, ez itt a kérdés, azaz kicsit hivatalosabban a 15.16-os vagy a 15.17-es vámtarifaszám alá kell-e besorolni azt a kakaóvaj pótlására használt növényi zsiradékot, amit nagy tételben hoznak be a hazai édesipari cégek a csokigyártáshoz. Azt senki nem vonja kétségbe, hogy az anyag önmagában - bár természetesen nem árt - aligha tudna népszerűségre szert tenni a fogyasztók körében, a vámhatóság mégis úgy gondolja, összetétele alapján hibásan sorolták azt 15.16-os, "fogyasztásra alkalmasságot" is jelző tarifaszám alá.

A különbség az uniós csatlakozás előtti vámtételekben jelentkezik: míg a 15.16-os tarifaszám vámmentességet élvez, a 15.17-re 40 százalékos vámot kell fizetni. Ez a különbség - a jellemzően több évre visszamenő - ellenőrzéseknél a cégek méretétől függően több tíz vagy több száz millió forintot jelent.

Hiába adtak irányt miniszterek

Az adalékanyag vámmentes behozatalát versenypolitikai szempontok indokolják, ez egyértelműen kiderül négy miniszter, egyebek között a pénzügyi és az agrártárca vezetője által is aláírt iránymutatásból. A zsiradékra ezért egy 9000 tonnás vámmentesen behozható kvótát biztosítottak már korábban is, majd 2002 végén jelezték azt is, a kontingens keretében behozott árukat utólag nem lehet vizsgálni, a vámmentesség jár, függetlenül attól, hogy az anyagot a 15.16-os vagy a 15.17-es tarifa alá sorolták.

Csakhogy 2000-től az 15.16-os kategóriába tartozó anyagok vámmentesek lettek, így a gyártók a kvóta helyett a lényegesen egyszerűbb, az uniós országokkal kötött vámmegállapodás alapján működő úgynevezett EUR 1-es eljárással hozták be az anyagot. Erre pedig - legalábbis szó szerinti olvasatban - nem vonatkozik a kváziutólagos ellenőrzési tilalom, a vámosok az így behozott anyagokat utóbb sorra átminősítik, majd kiszabják a vámot.

A lobbisták is tiltakoznak
Kedden levélben fordult a pénzügyminiszterhez a Gazdasági Jogharmonizációs Egyesület, iránymutatást kérve Draskovics Tibortól. Mint Vágvölgyi Mihály a testület elnöke elmondta, a 7001/2003 számon megjelent, négy miniszter által aláírt közös irányelvben megfogalmazott jogalkotói akarttal ellentétes a Vám és Pénzügyőrség (VPOP) jogalkalmazása. A gazdasági szereplők érdekeit képviselő egyesület szerint vámhatóság Győri Keksz Kft.-re kiszabot több mint kétszázmillió forintos bírságával Magyarország egyik legpatinásabb, 103 éves múltra visszatekintő, 300 embert foglalkoztató gyárát teheti tönkre.

A pénzügyőrség kimarad az EU-ból

Az édességgyártók által használt termékeket az Európai Unióban kiadott Kötelező Tarifális Felvilágosítás (Binding Tarif Information - BTI) alapján sorolták be, hangsúlyozta az Indexnek Halbritter Mátyás, az Édességgyártók Szövetségének elnöke, aki szerint érthetetlen, miért minősítik utólag másképp az anyagokat a vámosok. Az átsorolás Halbritter Mátyás szerint a VPOP saját laborjának megállapításával is ellentétes, amikor ugyanis az átminősített zsiradékból mintát vittek, annak összetétele alapján az elemzés is az 15.16-os kategóriát állapította meg.

A gyártók - ha kérik - úgyanúgy megkaphatták volna a vámmentességet a 15.17-es termékekre is, ha tényleg ide sorolták volna a zsiradékokat, azok után ráadásul feleannyi, 25 helyett csak 12 százalék áfát kellett volna fizetni, hangsúlyozza jóhiszeműségüket az elnök. A május elsejei csatlakozás után a vámprobléma a jövőre nézve megszűnt ugyan, a visszamenőleges bírságoktól azonban csak a kormányzati beavatkozás vagy a vámhatározatok bírósági megtámadása mentesítheti őket.