Előd
7 °C
16 °C

Orbán a választások után kivárna

2008.05.27. 18:30
Bár aktuálpolitikai kérdéseket kínosan került Orbán Viktor Fidesz-elnök a gazdasági elittel történt mai egyeztetésén, ám elkezdte kibontani, mit tenne egy választási győzelem esetén. Hosszútávú célként 1 millió új munkahely megteremtését tűzte ki. Az igazi programjuk megvalósítását csak kormányrakerülésük után 6-8 hónappal kezdenék.

A Fidesz kormányra kerülését követő első 6-8 hónapban egyeztetésekkel töltené az időt, konzultálna a szakmai szervezetekkel, a civilekkel, társadalmi csoportosulásokkal, azt követően egy-másfél éven át egy átmeneti programot hajtana végre, átmeneti kormányzást folytatna, hogy a ciklus második felében megvalósítsa a párt - normál esetekben - valódi programját - többek között ez hangzott el Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és a gazdasági elit képviselői közötti mai csúcstalálkozón lapunk információi szerint. Ez nem jelentene mást, minthogy a kormányra kerüléstől az önkormányzati választásokig tartó időszakot kibekkelné az egyeztetésekkel a párt, aztán hozzálátna a rövidtávon is ható, a vészesen lelassult gazdasági növekedés felpörgetését megalapozó lépésekhez, mélyebb átalakításokhoz, a ciklus felétől pedig a normál körülmények között végrehajtandó programot vinné keresztül.

Szakképzésen és munkaügyben hajlik a kompromisszumra

Értesüléseink szerint Orbán azt sugallta a konzultáción, hogy az egészségügyben, az oktatásban és a közigazgatásban reformokat hajtana végre, valódi szerkezeti átalakításokat tenne.

A legnagyobb ellenzéki párt elnöke több ízben is érzékeltette, hogy az egyetlen jó megoldásnak az előrehozott választásokat tartja. (Ezt kihangsúlyozta a konzultáció utáni sajtótájékoztatón is egyébként.) Erre információink szerint Sugár András, a Befektetői Tanács elnöke úgy reagált, a Tanács nem kér az előrehozott választásokból.

Amikor a munkaadói képviseletek vezetői azt tudakolták Orbántól, hogy mely területeken tudná elképzelni az együttműködést a jelenlegi kormánnyal, ha nem lesznek előrehozott választások, a pártelnök a szakképzést és az emberek munka világába történő visszavezetését említette olyannak, ahol lát esélyt a kompromisszumra. A megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is a szakképzést említette olyan területként, ahol a pártok között lát esélyt konszenzusra.

Aktuálpolitikai kérdéseket mindazonáltal kínosan kerülte Orbán a megbeszélésen.

A nyugdíjakat az inflációnak megfelelően emelnék

Úgy tudjuk, a nyugdíjügyet érintve elmondta, hogy elképzeléseik szerint a nyugdíjat az infláció mértékével megegyező ütemben emelnék. Erre rímel egyébként a párt Erős Magyarország programjában található utalás is, és Orbánnak az egyeztetést követő sajtótájékoztatón tett kijelentése is, miszerint a nyugdíjak vásárlóértékét meg kívánják őrizni.

A mai helyzettel szemben persze változást hozna a nyugdíjemelés ilyenre való átszabása: most a svájci indexálás szerint az infláció és a nettó átlagbéremelkedés átlagával növelik a nyugdíjakat. Az új képlet alapján évente a mostaninál kicsit kevésbé emelkenének a nyugdíjak, hiszen a nettó átlagbér néhány százalékponttal meg szokta haladni az infláció ütemét. Az idei számokkal: idén durván 6,5-7,5 százalékkal nőhetnek a nyugdíjak, az új szisztéma alapján 6 százalék vagy azt kicsit meghaladó lenne a nyugdíjak emelésének mértéke. Az indexálás megváltoztatását egyébként több elemző, gazdaságkutató is indokoltnak tartja, éppen a fenntarthatóság szempontjából. (1 százalékpontnyi nyugdíjemelés 30 milliárd forintot jelent. Nyugellátásra ebben az évben durván 2700 milliárd forintot költ az állam, az összes költségvetési kiadás 23-24 százaléka jut ide.)

A nyugdíjat és a munka világát egyaránt érintő ügyben információink szerint Orbán jelezte, hogy amennyiben megoldható az emberek továbbfoglalkoztathatósága, kitolható az effektív nyugdíjba vonulási kor, akkor a cégeket és a magánszemélyeket terhelő, szolidaritási adóként elhíresült különadókat meg lehetne szüntetni. Az effektív nyugdíjba vonulási kor kitolását (ma a 62 éves nyugdíjkorhatár ellenére 57 év körül mennek el az emberek nyugdíjba átlagosan, vagyis nagyon sokan a rokkantosítást, előre hozott nyugdíjat választják jóval megelőzve a normál öregségi nyugdíjkorhatárt - a szerk.) egyébként a jelenlegi kormány is célként tűzte ki és néhány, nem túl erőteljes lépést tett is ebben az ügyben. A problémát meg kell oldani, ebben a szakmában egyetértés van.

A gazdasági elit képviselőinek nyilvánvalóvá tette, hogy a rövidtávú gazdaságpolitikai kérdésekben Varga Mihály, a hosszútávú kérdéseket illetően pedig Járai Zsigmond a felelős.

Vissza az alapokhoz

Mindezeknél jóval kevesebbet árultak el a média munkatársainak a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón. Orbán célként azt fogalmazta meg, tíz év alatt egymillió új legális munkahelyet kell létrehozni, ezért van szükség a politika és a gazdasági oldal közötti együttműködésre. A pártelnök a szociális rendszerben tervezett lépéseket firtató kérdésekre annyit jegyzett meg, hogy elképzeléseik szerint az egészségügyi és oktatási alapellátás mellett a közigazgatás és a közbiztonság azok a területek, ahol nincs helye a piaci jelenlétnek, azok állami feladatok.

Béres Istán, a Svájci-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy fogalmazott, visszatértek a két évvel ezelőtt fogant kiáltványhoz, az abban foglaltak képezik a kiindulópontot. Két éve 16 munkaadói szervezet közös kiáltványban sürgette az ország érdekében szükségesnek ítélt változtatásokat. Felelős és fenntartható gazdaságpolitikát, államháztartási reformot, szolgáltató egészségügyet, valamint adóreformot követeltek. Azt írták, "a gazdaság szereplőinek, a parlamenti pártoknak és a kormánynak meg kell állapodnia az alapokban: új társadalmi szerződésre, olyan új gazdaságpolitikára van szükség, amely figyelembe veszi az ország közös stratégiai céljait és lehetőségeit, valamint az üzleti világ érdekeit".

A mai egyeztetést azért kezdeményezték, mert a gazdasági elit, megelégelve az elmúlt két év totojázását, pontosabban azt, hogy a két évvel ezelőtt született kiadványukban szereplő, a sikeres jövő érdekében általuk szükségesnek tartott kormányintézkedések nem születtek meg, most újra megbeszéléseket kezdeményez a pártok vezetőivel, illetve a kormányfővel, és ennek lényegében első állomása volt a mai konzultáció.