A lakosság bukik nagyobbat a deficitcsökkentésen

A 2007-es költségvetésről szóló törvényjavaslat adatai szerint az ideihez képest a legnagyobb bevételnövekedést a biztosítottak által fizetett egészségügyi járulékból várja a kormányzat. A 83 százalékos előirányzat-növekedés hátterében elsősorban a két fázisban 7 százalékra emelkedő járulékteher áll.

Szintén drasztikus mértékben, közel negyedével nőtt a lakossági illetékek bevételi előirányzata, ez elsősorban a gépjármű-átírási illeték emelkedésével, illetve az infláció közeli ingatlanár-emelkedéssel magyarázható. Miközben a közterhek közül kizárólag a nyugdíjjárulék biztosítotti része esetében figyelhető meg csökkenés, a magánszemélyeket - a csak a legnagyobb bevallott jövedelmi szegmenst érintő szolidaritási adó mellett - szja-oldalról is 13 százalékos többletelvonás sújtja.

Ez persze nem jelent automatikusan ekkora mértékű tehernövekedést egy adózóra vetítve. A sávhatár pont hogy növekszik, 1,55 millióról 1,7 millióra, ami csökkenti a fizetendő adót. A 10 százalék feletti bevételnövekedés mögött az adóalap szélesítése állhat - viszont ellene játszik a foglalkoztatottak létszámának prognosztizált változatlansága. A bruttó bérnövekedés vélhetően elmaradt ettől a szinttől, így ez is kockázatossá teszi a bevételi terv teljesülését.

Különösen érzékenyen érinti a fogyasztói kosarának jelentős részét fogyasztási cikkekre költő kis pénzű lakossági réteget az áfakulcsok egységesítésének hatása is, amely a 6 százalék felettire tervezett infláció mellett az egyik fő ok a 7,7 százalékos előirányzat-növekedés hátterében.

Az általános közteher-emelkedési hullám ellenére ugyanakkor számos vállalkozói befizetés esetében csökkent az előirányzat, nem kis mértékben a korábbi irreális tervezés felülvizsgálatának eredményeként. Ennek mintapéldáját az ökoadók jelentik: energiaadóból több mint 4, míg környezetterhelési díjból közel 40 százalékkal vár kevesebbet a kormány, mint tavaly ilyenkor.

Jelentősen csökken mindezek mellett a kulturális, az innovációs és a vállalkozói járulékból várt összeg is. Néhány nagyobb vállalkozást érint elsősorban a szerencsejáték-, illetve az infrastrukturális koncessziós kötelezettség. A négy befizetésre kötelezett kaszinótól és a három mobiltársaságtól is csökkenő bevételekre számít a kormány, és a hitelintézetek különadójának során is több mint 30 százalékos a csökkenés.