Könyvvizsgálók perben

Miért pont a könyvvizsgáló? Mert van pénze - röviden így foglalható össze a könyvvizsgálók szerint, minek is köszönhető az, hogy az utóbbi évek nagy vállalati botrányaiban már a felelősök keresésének első körében előtérbe kerülnek az auditorok, és nemegyszer ők azok is, akik valamilyen formában a keletkezett kár részéért, egészéért helytállni kényszerülnek. A másik, az előbb az amerikai, majd az európai bíróságok által is egyre gyakrabban alkalmazott alapvetés szerint a könyvvizsgálók anélkül is felelnek a tulajdonosoknak, befektetőknek, hogy köztük közvetlen szerződéses kapcsolat lenne (a könyvvizsgáló megbízója a cég). A vállalat könyvelési hibákkal vagy ügyeskedésekkel manipulált könyvei miatt - ha azok megtévesztették a befektetőket - anyagilag is helyt kell állniuk, még akkor is, ha az ügyben egyértelmű mások, mondjuk a cégvezetők felelőssége is.

A kép persze egyik irányba sem egyszerűsíthető le ennyire, az azonban bizonyos : vállalati csődök - és trükkös könyvelések - korábban is voltak, a könyvvizsgálók elleni sorozatos fellépés mégis az elmúlt 5-6 évben kezdődött. Az első nagy ügyek között tartják számon a Xerox, a Worldcom és az Enron botrányát: a néhány százmilliótól néhány milliárd dolláros kárt jelentő, igencsak hasonló ügyekben már élesen felvetődött, milyen felelősség és kártérítési kötelezettség terheli a könyvvizsgálókat: az ügyek közös jellemzője ugyanis az volt, hogy a cégek auditált mérlegei lényegesen jobb képet mutattak a valóságosnál. Az egykori "big six" tagjai közül az Arthur Andersen megszűnése éppen az Enron-ügyben játszott szerepének köszönhető. (A korábbi hat legnagyobb, nemzetközi könyvvizsgálóból mára négy cég lett, az Andersen megszűnt, a Coopers összeolvadt a Price Waterhouse-zal, az Ernst & Young, a KPMG és a Deloitte&Touche maradt a piacon).

Mit fedez a biztosítás?

A nagy könyvvizsgálók úgynevezett ernyőbiztosítással rendelkeznek, mely az egész világon érvényes és fedezi az esetleg felmerülő károkat: a tarifákat minden botrány drágíthatja, és ez közvetve oda vezethet ugyan, hogy csökken a biztosítási keret, a Postabank-ügyben felmerült 500 millió dollárnak megfelelő összeget még az Index által megkérdezett valamennyi szakértő a "belefér" kategóriába sorolta. Azt, hogy mekkora összeget is fizettek ki ténylegesen az elmúlt években a legnagyobb könyvvizsgálók, senki nem tudja: az esetek jelentős részében ugyanis nem kerül sor bírósági eljárásra, hanem sikerül peren kívül megegyezni.

Szűnőben a perek

A következő években csökken majd a könyvvizsgálók felelősségét felvető vállalati botrányok száma Gerendy Zoltán, a világon az ötödik legnagyobb könyvvizsgáló cégként számon tartott BDO csoport magyarországi irodájának vezetője szerint. Mint mondta az elmúlt évek botrányaiknak kettős következménye volt a könyvvizsgálók munkájában: egyrészt speciálisan az immár big four-hoz tartozó cégek szétválasztották egyes üzletágaikat, másrészt az egész szakmában érezhetően sokkal szigorúbb szabályok születtek. A szakértő emlékeztetett: a 90-es években egyre nagyobb igény mutatkozott a multinacionális vállalatok részéről az iránt, hogy egyazon cégtől vegyenek igénybe adó-, jogi- és egyéb tanácsadást valamint auditálást. Ezen igényt a legjobban a nagy könyvvizsgáló cégek tudták kielégíteni. Azonban éppen a szolgáltatások ilyen mértékű keveredése vezetett oda, hogy az utóbbi évek vállalati botrányaiban már erősen felvetődött, független auditorként jártak-e el azok a könyvvizsgáló cégek, akik a munkájuk során részben saját cégük más munkatársai munkáját ellenőrizték.

Gerendy Zoltán szerint a tevékenységek szétválasztásával ez a probléma már megszűnőben van, ezzel párhuzamosan pedig sokat változtak az auditra vonatkozó nemzetközi illetve belső szabályok is. Erre egyébként is felmerült az igény a nemzetközi befektetők részéről, hiszen a mérlegek készítésére még a ma már egyre inkább összehangolt szabályok sem teljesen egyeznek. Az továbbra sem változott - mondta kérdésünkre Gerendy Zoltán -, hogy a könyvvizsgálók csak a mintaszerűen képesek vizsgálni egy cég működését, de ez nem is képzelhető el másképp: egy multinacionális vállalat számláinak tételenkénti ellenőrzése fizikailag sem lehetséges. Az ellenőrzési rendszernek azonban úgy kell működnie, hogy már egy kisebb merítésnél is kiderüljön, ha valami nem stimmel a cég könyvelésében.