Bankok összeolvadását hozhatja a válság
További Magyar cikkek
A válság hatásainak már ma is legalább három dimenzióját látjuk Fülöp András, a Deloitte pénzintézeti szektorának vezetõje szerint. Az elsõ és legközvetlenebb hatás annak a szinte végtelen és olcsó finanszírozásnak a hirtelen eltûnése, amely az elmúlt években a hitelezési piac agresszív bõvülését táplálta a régióban. A hitelválság második komoly hatása, hogy a reálgazdaság növekedése is lassulni kezdett, illetve bizonyos ágazatok helyzete várhatóan jelentõsen megnehezedik - ezzel párhuzamosan pedig megnövekedtek a hitelkockázatok is.
A harmadik hatás ugyanakkor már kevésbé hirtelenül, középtávon viszont a legnagyobb mértékben fog hatni a régió bankjaira. A régió legtöbb bankja ugyanis nemzetközi bankcsoportok tulajdonában van - és ezeknek egy részét közvetlenül is érinti az amerikai válság. Õk azok, akik most kénytelenek át-, vagy újragondolni globális és regionális stratégiáikat. A nagy bankcsoportok egy része, amelyet közvetlenül is megviselt a válság, az "újragondolás" során dönthet úgy, hogy akár teljesen kivonul a régióból. Ez könnyen oda is vezethet, hogy a bankok komplett közép-európai hálózatai válthatnak tulajdonost a következõ években - tette hozzá Fülöp András, a Deloitte régió Top500 cégét bemutató listájának ismertetésekor.
Olajcégek az élen
A listát múlt évhez hasonlóan idén is az energia-, és energiahordozók szektor cégei uralják a TOP500 lista felsõ régióit. A legnagyobb ötbõl például négyen, a legnagyobb 50 cégbõl pedig 27-en képviselik ezt a szektort. Ez a meggyõzõ szereplés egyebek mellett olyan külsõ okokra is visszavezethetõ, mint az elmúlt év során idõszakosan ugyan, de bõven 100 dollár fölé kúszó, és ezzel a legtöbb elemzõ várakozását felülmúló hordónkénti olajár. A listát a lengyel PKN Orlen vezeti a Mol elõtt.
Tavaly még rekordév volt
A legnagyobb közép-európai bankok eredményeit elnézve a szektor számára a 2007-es esztendõ újabb rekordévet jelentett. Mind a 25 nagy bank tovább növelte mérlegfõösszegét, a profitok pedig tovább nõttek. A 2006-os összehasonlításhoz képest is csupán néhány változás tapasztalható a táblázatban, mégis, a bankmenedzserek már az év eleje óta vélhetõen inkább stratégiai felülvizsgálatról, a prioritások újragondolásáról, a fõpiacok megtartásáról értekeztek ahelyett, hogy a múlt eredményeit ünnepeljék. Azok ugyanis szinte semmit sem árulnak el arról, ami következik, igaz, az új jelszó nem is olyan ismeretlen: "cash is king ". Miközben ugyanis a régió egyik bankja sem volt közvetlenül kitéve az USA subprime-piacának, kétségtelen, hogy a szektorra jellemzõ irányváltás a hitelpiaci válság egyenes következménye.
A bankok mérlegfõösszege alapján felállított TOP 20 lista összetétele alig változott tavalyhoz képest, továbbra is a lengyel bankok képviselik a legnagyobb súlyt, és bár hétrõl hatra csökkent a számuk, ez csupán technikai változás, valójában a Pekao és a BPH összeolvadásának eredménye. A top 20-ban négy-négy magyar és cseh bank foglal helyet, ami a két piac viszonylagos - régiós szinten mért - nagy méretébõl adódik.
Az elsõ három helyen mindettõl függetlenül elég nagy volt az átrendezõdés: az OTP még 2006-ban elvesztette elsõ helyét, majd egészen a harmadik helyig esett vissza, miután a CSOB nevû cseh bank nagyobb növekedést jelentett, a Pekao pedig lezárta a BPH-val elindított összeolvadását.
Az OTP a legnyereségesebb
A mérlegfõösszeg növekedést tekintve a legjobban a BRE bank hitelezéseinek köszönhetõen teljesített tavalyhoz képest, euróban számított adatok alapján úgy, hogy a Pekao teljesítményét kivesszük a rangsorból, hiszen a már említett vállalategyesülés e bank esetében nem ad teljesen tiszta képet az növekedési eredményrõl. A profitot tekintve még mindig az OTP vezeti a sort, igaz a magyar bank és a Pekao közötti különbség érezhetõen lecsökkent idénre. Az eszközarányos nyereséget tekintve az OTP-t idén két lengyel bank, a PKO BP mellett a BZ-WBK is megelõzi a listán.
A Deloitte a hitelezési piac növekedésének lassulására számít a régióban, ami a hitelek és betétek egészségesebb arányát, és ezzel a lassan növekvõ likviditást eredményezheti. A szektor szereplõinek számolnia kell ugyanakkor a magasabb finanszírozási költségekkel, megnövekedett hitelezési kockázattal, miközben egyre nagyobb lesz a nyomás a mûködés költségein is, amelyeket a hatékonyság érdekében fontos csökkenteni. Mindez természetesen azt is eredményezi, hogy a profitok a bankszektorban lassabban növekednek, sõt több esetben akár ideiglenesen csökkenhetnek is következõ idõszakban. Megfigyelhetõ, hogy a bankok jelenleg jóval kisebb figyelmet fordítanak a rövidtávú nyereségességre, inkább a stabilitás és kockázatok minimalizálása van terítéken.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
