Vilma
-7 °C
4 °C

Adódemagógiával kezdődött a kampány

2006.01.17. 12:15
Egykulcsos, egységesen húsz százalékos jövedelemadó, társasági adó és áfa bevezetését javasolta hétfőn Kóka János. A nagyobbik ellenzéki párt vezére, Orbán Viktor, ugyancsak hétfőn, arra tett ígéretet, hogy választási győzelmük esetén júliustól 29-ről 19 százalékra csökken a tb-járulék. A szakértők szerint a kijelentések mögött sok a kérdőjel, és azok inkább a kampány részei, mintsem megfontolt javaslatok.
Mindkettő politikai javaslat, amely szakmailag nehezen értékelhető, elsősorban a szavazóknak szól - mondta a politikusok javaslatairól Zara László. Az adótanácsadók egyesületének elnöke úgy érzi, mindkét kijelentés mögött nagyon sok a kérdőjel, és mindegyikben érezhetők a politikai szándékok.

Túl sok bevétel esne ki

A tb-járulék csökkentésére vonatkozó javaslatról az adótanácsadó szakember úgy vélekedett: "az irány jó", támogatandónak nevezte a járulékcsökkentés ötletét, bár emlékeztetett arra: a jelenleg hatályos adótörvényben is van erre vonatkozó előírás. Az ötéves adóprogram részeként 2007-től és 2009-től összesen öt százalékponttal csökkenne a jelenleg 29 százalékos tb-járulék.

Zara László szerint egy radikálisabb járulékcsökkentésnek komolyabbak a veszélyei, mint amilyen pozitív hozadékai lehetnek. A már jelenleg is nagyon súlyos deficitet felhalmozó társadalombiztosítási alapoknak - a tavalyi tb-deficit 470 millárd forint volt - ugyanis újabb súlyos több százmilliárdos mínuszt jelentene az ötlet megvalósítása, és nem tudni, a kieső pénzt honnan pótolnák.

Zara szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a jelentős járulékcsökkentés elősegítené-e az új munkahelyek teremtését, amivel a Fidesz a módosítást indokolja. Szerinte ehhez más gazdaságélénkítő eszközökre is szükség lenne, valamint arra, hogy ne növekedjenek az egyéb munkaadói terhek, például a minimálbér. Ennek emelése olyan bérteher-növekedést jelent, ami miatt a munkáltatók nem gondolhatnak az emberek felvételére, "örülnek, ha a meglévők bérét és annak költségeit ki tudják gazdálkodni".

Kritizálta a járulékcsökkentés ötletét Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. tudományos vezérigazgató-helyettese is. Szerinte az adó- és járulékcsökkentés ebben a helyzetben, amikor ilyen magas a deficit, és az Európai Unió határozott elvárása a hiány csökkentése, nem igazán járható út. "Ha jól állnánk, lehetne ötletelni, de nem vagyunk abban a kényelmes helyzetben" - mondta, hozzátéve: az ilyen drasztikus csökkentéseknél lehetséges, hogy valamennyi visszajön a foglalkoztatás bővülésének vagy a kifehérítésnek köszönhetően, de ez korántsem biztos, és "most nincs arra lehetőség, hogy kockáztassunk".

Egykulcsos adó: még több kérdőjel

A szakértő szerint az egykulcsos adónak csak annyi előnye lenne, hogy egyszerűsödne az adózás, bár hozzátette: ez nem új gondolat. Szerinte ezzel az ötlettel kapcsolatban nagyon sok a kérdőjel, nem tudni például mi lesz az szjá-ban az adókedvezményekkel, vagy hogy a húsz százalékos - a jelenleginél négy százalékponttal nagyobb - társasági adó bevezetése együtt járna-e azzal, hogy megszűnik az osztalék adója, vagy sem. Ezek ismerete nélkül érdemben nem lehet szakmai véleményt mondani az elképzelésről.

Az ötlet kidolgozatlanságára hívta fel a figyelmet Palócz Éva is, bár megjegyezte, hogy az egykulcsos adónak lehetne értelme, a közgazdászok között is van, aki támogatja ezt az elképzelést. A tisztázatlan kérdések között említette ő is a személyi jövedelemadó kedvezményeinek a sorsát.

"Azt sem szabad elfelejteni, hogy az egykulcsos adó bevezetése valószínűleg szintén bevételkieséssel járna, ahogyan ez Szlovákiában is történt" - mondta Palócz Éva, emlékeztetve arra, hogy ott a deficit nem az egykulcsos adó, hanem az állami támogatások megvonása miatt lett kisebb. Arra a kérdésre, hogy a kijelentéseknek a politikai vagy a gazdasági súlyuk nagyobb-e, a kutató nem kívánt válaszolni, mint mondta, ezt nem neki kell megítélnie.