Érdemes-e visszafizetni a devizahiteleket, ha erős a forint?

2007.02.14. 10:22
Fél év alatt több mint tíz százalékot erősödött a forint, a tavaly nyári 280 forintos euróárfolyam mára 250 forintra változott. Most érdemes előtörleszteni a gyenge forint idején felvett devizahiteleket - adódik a következtetés. A helyzet mégsem ilyen egyszerű, a bankok különböző címen több tízezres díjjal terhelik az előtörlesztést, ami félmillió forint alatt könnyen el is viszi a kalkulált nyereséget. Az Index annak is utánajárt, mennyire tudatosak a magyar ügyfelek, figyelik-e az árfolyamot, befolyásolja-e ez a pénzügyi döntéseket.

Az utóbbi néhány hónapban jelentősen erősödött a forint az euróhoz képest, felmerül tehát a kérdés, érdemes-e most előtörleszteni a devizahitelt. Az Index által megkeresett bankok szerint bár vannak esetek, amikor egyértelműen megérné az előtörlesztés, nagyon kevesen figyelik napi szinten az árfolyamváltozást, és az sem jellemző, hogy ennek alapján hoznának ilyen jellegű döntéseket.

Amire figyelni kell

Előtörlesztéskor persze nemcsak az árfolyamra érdemes figyelni, hiszen a járulékos költségek figyelembe vételével kell kiszámolni, tényleg nyerünk-e néhány tízezer forintot, ha egyben kifizetjük a hitelből fennmaradó tőkerészt. Annyi biztos, ahány hónappal előbb fizetjük vissza a hitelt, annyival kevesebb kamatot és kezelési költséget kell fizetnünk.

Ugyanakkor szinte minden bank bünteti a hitel lejárat előtti visszafizetését: előtörlesztési és szerződésmódosítási díjakkal. Ez általában a fennmaradó hitelösszeg bizonyos százaléka, de akad bank, ahol fix összegű, néhány tízezer forintos díjjal kell kalkulálni.

Az sem mindegy, mekkora a fennmaradt tőketartozás. A K&H Bank szerint bár megérné előtörleszteni, amikor erősödik az árfolyam, mégis kevesen vannak, akik rendelkeznek annyi likvid eszközzel, hogy bármikor végtörleszteni tudnának. A CIB Bank szerint azt is érdemes megvizsgálni előtörlesztéskor, nincs-e olyan alternatív befektetési lehetőség, amely magasabb hozammal kecsegtet, mint az előtörlesztésen elérhető kamatmegtakarítás.

Figyelembe kell venni még, hogy annuitásos a hitel, vagy sem. Az annuitásos hiteleket a futamidő elején nem éri meg visszafizetni, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet nagyobb része még kamat és kezelési költség, ami a fennálló tartozást nem csökkenti érdemben.

Mikor éri meg felvenni?

Devizahitelt azért veszünk fel, mert az adott külföldi – azaz a gyakorlatban euró- és svájcifrank- – kamat alacsonyabb, mint a forinté, így a hitel költségei alacsonyabbak. Ez az alapfeltétel évek óta adott Magyarországon, és a forintkamatok újbóli emelkedése most újabb lökést adhat devizahiteleknek.

A devizahitelek sokat emlegetett rizikófaktora az árfolyamkockázat: hitelünket a bank forintban folyósítja, de a folyósítás napján érvényes árfolyamon a kért devizára átváltva tartja nyilván. Devizában állapítják meg a törlesztőrészletet is, amelyet aztán – az időszaki mozgásokat valamennyire szűrve – az éppen aktuális árfolyamon váltanak vissza a havi, forintban megadott törlesztőrészletre. (Az egyes bankok gyakorlata – akár házon belül is, az akciók miatt – eltérő abban a tekintetben, milyen gyakran változik a havi részlet forintösszege.)

A fentiek alapján egyértelmű: devizában akkor jó eladósodni, ha komoly az esély a forint erősödésére. Az ideális helyzetek sorában a devizahiteles számára csak a második lehet a stabil árfolyam biztosította kiszámíthatóság. Az első a sokat emlegetett kockázatnak a maga javára fordítása: gyenge forint mellett meghatározott tőketartozás, erős forint melletti részletfizetés.

Számoljunk!

Nézzünk egy példát, amelyben hangsúlyozottan nem számolunk a bankonként eltérő kezelési költséggel, a változó kamattal, kizárólag a tőketartozás és az árfolyam viszonyával. Ha ötmillió forintot veszünk fel 10 éves, 120 hónapos futamidőre, euróban, 250 forintos, erős árfolyam mellett, a tőketartozás összege 20 000 euró lesz. Ha ugyanekkora forintösszeget tíz százalékkal gyengébb forint mellett, 275-ös árfolyamon akarunk felvenni euróhitelként, a tőketartozás már csak 18 181 euró lesz.

Egyszerűsítve a dolgot: ha 120 hónapra egyenletesen osztjuk el a tőketartozás részleteit, pusztán emiatt havi 166,6 eurót kell fizetnünk a 250-es, 151,5 eurót a 275-ös árfolyam mellett felvett hitel után. Ha az árfolyam nem változna, mindkét esetben ugyanakkora – 41 166 forintos – forinttörlesztő összeget kapunk. Jól akkor járunk, ha a 275-ös árfolyam mellett felvet hitel törlesztése közben a forint megerősödik. Ha 250-ig menetel, a 151,5 euró már csak 37 877 forintba kerül havonta. Ha ugyanez fordítva történik, azaz a 250-es árfolyam mellett felvett hitelünk törlesztése közben szédül 275-ig az euró ára, a 166,6 eurós részletünk 45 833 forintra ugrik.

Ugyanezen logikából kiindulva annak éri meg előtörleszteni a mostani, ismét 250 egység közelébe visszagyengült euró mellett, aki hitelét még nyáron, 275-280 közötti euróárak mellett vette fel. De: ahogy az is látszik, hogy az átlagos hitelösszeg mellett a megszokotthoz képest már-már szélsőségesnek tűnő, 10 százalékos árfolyamváltozás is alig pár ezer forinttal módosítja a törlesztőrészletet, itt sem várhatunk csodát. Ha valaki félmillió forintot tudna lerakni az egyszerűség kedvéért 250-esnek számolt jelenlegi árfolyam mellett, úgy, hogy 275-ös euróár mellett vette fel az euróhitelt, most 2000 eurót tud törleszteni a tőketartozásból, míg ugyanennyi forint a hitel felvételekor csak 1818 eurót ért. A nyereség 182 euró, 250-el számolva 45 500 forint. Azaz: kétszer is érdemes meggondolni, hogy az esetleg több tízezres kezelési költségeket figyelembe véve érdemes-e előbb fizetni, vagy – az árfolyam esetleges újbóli gyengülésének hatásait is védve – inkább magas kamatú forintbetétben célszerű félretenni a pénzt, amíg nem jön össze több.

Nem vagyunk tudatosak

Eddig az elmélet. Nézzük meg, jellemző-e Magyarországon az ügyfeleknél ez a fajta előrelátás és átgondoltság. Az Index által megkérdezett bankok tapasztalatai szerint az ügyfelek nagyon szűk része figyeli napi rendszerességgel az árfolyamkat. Még ennél is kisebb kör hoz az aktuális árfolyam alapján döntéseket. Előtörlesztés a legjellemzőbben valamilyen élethelyzethez kapcsolódik Általában akkor szeretik előre kifizetni tartozásaikat az adósok, ha nagyobb összeghez jutnak.

Ugyanakkor igaz, akinek összegyűlik annyi pénze, hogy teljes egészében vissza tudja fizetni a hitelét, az meg is szokta tenni, akkor is, ha kedvező kamatozású hitelről van szó – tudtuk meg az Inter-Európa Banktól.

A megkérdezett bankok mindegyikétől azt a választ kaptuk, hiába erősödött a forint, az ügyfelek egyáltalán nem aktivizálódtak. Nem lett több az előtörlesztés, senki nem siet visszafizetni hitelét. Sőt: az ELLA Banknál arról számoltak be, hogy az utóbbi időben csökkent a visszafizetett hitelek száma.