Mindenki devizahiteleket vesz fel

Úgy tűnik, a lakáshitelpiac kezd beállni az évi 20-25 százalékos növekedésre, hiszen mind 2004-ben, mind 2005-ben ekkora mértékében nőtt a lakosságnak kihelyezett állomány - derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Ez még mindig elég gyorsnak számít, bár a támogatott hitelek virágkorát jelentő 2002-2003-ban két-, két és félszeres állománybővülést is regisztráltak.

Állami támogatással csak 44 milliárd

A jegybank nyilvántartása szerint 2005 októberének végén 2212,5 milliárd forintot ért el a lakossági szektornak kihelyezett lakáshitel-állomány, ez 15 százalékkal több a januárinál. (Az utolsó két hónap növekményével együtt az éves bővülés 20 százalék körül alakulhat.) Ami a havi növekedést illeti: a 2002-2003-ban megszokott 50-60 milliárd forint helyett 30-40 milliárdos emelkedés a jellemző, ám a holtszezonnak számító téli időszakban akad olyan hónap, ahol a bővülés még a 20 milliárdot sem éri el.

A jegybank adatai szerint az állománynövekedésben alig jut szerep az állami támogatás mellett nyújtott kölcsönöknek: a forintalapú hitelek első tízhavi növekedése mindössze 43,9 milliárd forintot ért el, ez a háromszázmilliárdos összbővüléshez képest igen visszafogott teljesítmény. A devizaalapú kölcsönöknél ugyanakkor egészen más a helyzet: október végére állományuk már meghaladta a 400 milliárd forintot, ez csaknem két és félszerese a januárinak.

Az egyéb hiteltermékekhez hasonlóan a lakás célú kölcsönöknél is a svájcifrank-alapú konstrukciókat kedvelik leginkább az ügyfelek. Az euróalapú hitelekből október végén 35,8 milliárd forintnyit tartottak nyilván, az egyéb devizában kihelyezett állomány viszont elérte a 370,8 milliárd forintot.

A devizásodás nem nevezhető meglepő jelenségnek a bankok konstrukcióinak ismeretében. Az ügyfelek döntéseinek meghozatalakor meghatározó törlesztőrészlet ugyanis többnyire csak az új lakáshoz igényelhető támogatott forinthiteleknél alacsonyabb, használt lakás vásárlásánál egyértelműen a deviza alapú termékek tűnnek jobb választásnak.