Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Kinek jó a devizahitel?

2005.03.10. 12:39
Az új lakásokra felvehető hitelek kilencven százalékát devizában veszik fel - derül ki a bankok által közölt adatokból. Az eddig főként autóvásárlásnál igénybe vett devizahitelek óriási népszerűségre tettek szert a hosszú lejáratú lakáshiteleknél. Mekkora a kockázat és lehet-e húsz évre előre tervezni?
Az eddig főleg autóvásárlásnál jellemző devizahitelek manapság már a lakáshiteleknél is népszerűek lettek, mostanában a lakáshitelek többségét devizában veszik fel az ügyfelek. Ennek oka, hogy a havi törlesztő részletek a devizahiteleknél sokkal alacsonyabbak lehetnek, mint a forinthiteleknél. Kérdés azonban, hogy hosszútávon is megéri-e devizában eladósodni, mekkora a devizahitelek kockázata.

Több tízezer forintos árfolyamrés

A devizahitelek elsőre sokkal kedvezőbbnek tűnnek, mint a forinthitelek, de további költségekkel és kockázatokkal kell számolniuk azoknak, akik devizában adósodnak el. Az első komolyabb költség lehet, hogy a forintban felvett devizahitelek összegét a bank átszámítja forintra. Ilyenkor deviza-vételi árfolyamot alkalmaz. Törlesztéskor azonban az ügyfélnek deviza-eladási árfolyamon számolja át a bank.

A vételi árfolyam minden esetben alacsonyabb az eladási árfolyamnál, a kettő közötti különbség pedig 0,2-4 százalék is lehet. Ez azt jelenti, hogy egy tízmilliós hitelnél néhány tízezer forinttal drágább a hitel. A Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletének tájékoztatása szerint a bankok ajánlataiban feltüntetett THM tartalmazza az árfolyamkülönbséget.

A havi részlet

1999-2004 közötti havi átlagos devizaárfolyam
EUR/HUF CHF/HUF
min. 236.14 156.12
max. 266.97 175.02
Devizahiteleknél kétféle kockázattal kell számolnunk - nyilatkozta az Indexnek a CIB Bank lakossági termékmenedzsment főosztályának vezetője. Lukácsi Zoltán elmondta, hogy a devizahiteleknél a havi részletet a kamatláb változása mellett az árfolyam változása is emelheti, illetve csökkentheti. Vagyis a devizahiteleknél az egyik legfontosabb kérdés, hogyan alakul a forint/euró, illetve a forint/svájci frank árfolyam, és a két devizánál miképp alakul az alapkamat a következő években.

Az alapkamat

Abban egyetértenek az elemzők és a piaci résztvevők, hogy a forintkamatok várható csökkenése, és a devizakamatok esetleges növekedése mérsékelheti a devizahitelek előnyeit. Jelenleg ugyanis az eurózónában és Svájcban is rendkívül alacsonyak a kamatok, és ezek feltehetően emelkedni fognak a következő években.

Lukácsi Zoltán szerint a svájci frank esetében egy százalék körüli kamatemelés már komoly mértékűnek számít. Az elmúlt évben emelkedett Svájcban a kamatláb, de ez nem hatott a magyarországi hitelek kamataira, mert azt a hozamgörbe alakulása alapján előre figyelembe vették a bankok. A piacok azzal kalkulálnak, hogy idén is kamatemelés lesz Svájcban, de ezt már beszámították a mostani kamatoknál. A kockázat azért nagyobb, mert azt, hogy 15-20 év múlva milyen kamatokkal számolhatunk, senki nem tudja megjósolni. Svájcban például a nyolcvanas évek végén fél százalékos volt a kamat, a kilencvenes évek elején 8-10 százalékra nőtt, majd 1998-ra ismét a nulla közeli szintre csökkent. Igaz, ez a kockázat a forinthiteleknél is fennáll, elég csak a tavaly év végi három százalékpontos emelésre gondolni.

Az árfolyam

A másik nagy kockázatot az árfolyamváltozás jelenti. A néhány éve felvett devizahiteleknél ma átlagosan két-háromezer forinttal is kevesebbet kell fizetni. A most felvett hiteleknél azonban az erős forint pont az ellenkezőt eredményezheti. A forint most annyira erős, hogy további erősödésre nincs sok esély, így is a sáv szélén áll a hazai valuta. A forint gyengülése pedig növelheti a havi részleteket. Kérdés, hogy mekkora növekedés éri még meg a forinthitellel szemben.

Lukácsi Zoltán szerint kijelenthető, hogy most a devizahitelek kockázata kisebb, mint amekkora az államilag nem támogatott forint alapú hitelek és devizahitelek kamatkülönbségéből származó előny. A táblázatból is kiderül, hogy húsz százalékos forintgyengülés esetén is 5700 forinttal nő a havi részlet, és ez még így is kevesebb, mint a forinthitelekért fizetendő kamat. (Egyébként ekkora mértékű forintgyengülésnél szinte biztosra vehető a kamatemelés, tehát a forinthitelek részletei is nőnek.) Az elmúlt öt évben a svájci frank 156-175 forint között mozgott, ez öt millió forintos húsz évre felvett hitelnél háromezer forintos különbséget jelent a törlesztő részletben.

Árfolyamváltozás
Kamat emelkedése 159,9 175,9 191,9
0% 28 620 Ft 31 482 Ft 34 344 Ft
1% 31 338 Ft 34 472 Ft 37 606 Ft
2% 34 216 Ft 37 638 Ft 41 060 Ft

A forintkamatok csökkenése miatt azonban hamarosan a devizahitelek elveszíthetik árelőnyüket. Alacsonyabb kamatok mellett, kisebb lehet a havi részlet is az új lakások esetében. Az OTP Banknál ez be is következett, ma új lakásra forinthitelt kisebb havi törlesztő részletekkel lehet felvenni, mint devizahitelt.

Az euró bevezetése

Arra is figyelni kell hitelfelvételnél, hogy Magyarország várhatóan az évtized végén bevezeti az eurót. Ez azt jelenti, hogy az euróhitelek kockázata azonnal megszűnik, mert az árfolyamrögzítés pillanatától az euró/forint árfolyam nem változhat. Megszűnnek az átváltással járó költségek is, hiszen attól kezdve euróban kell fizetni a hiteleket. Más devizák kockázata azonban továbbra is fennáll.

Ezzel kapcsolatban azonban vannak homályos pontok. Az egyik, hogy milyen lesz a csatlakozási árfolyam. Az árfolyamrögzítés miatt előfordulhat, hogy állandósul a magasabb törlesztő részlet. Az árfolyamkockázatok enyhítésére a bankok megengedik, hogy a devizahiteleket átváltsák forinthitelekre. Természetesen ez is pénzbe kerül.

A PSZÁF szerint a forinthitelekkel is rosszul járhat a hitelfelvevő, mert a fix kamatozású hitelek kamata akkor is magas maradhat, ha majd a forinthitelt átváltjuk euróra.

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!