Kevesebb adóbevétel a sodort dohány miatt

Az elmúlt tíz évben számottevően csökkent a legális cigarettaértékesítés. Ez azonban nem feltétlenül okoz jövedékiadó-csökkenést, tekintve, hogy a termék közterhét folyamatosan és jelentősen növelik. Információink szerint az ebből befolyt adó (áfa nélkül) 140-150 milliárd forint körül alakul, amely előre tervezhető, fontos bevétele a költségvetésnek. A folyamatos adóemelések és a gyorsan változó fogyasztói szokások miatt azonban a piac átrendeződik, amire a jelek szerint a Pénzügyminisztérium egyelőre nem reagált. Ez viszont idén akár tízmilliárdos nagyságrendű kiesést is okozhat a költségvetés számára. Ugyanis, mint arról már beszámoltunk, újra divatba jön az egy szálra vetítve olcsóbb, kézzel sodorható dohány, amelynek jövedéki adója a fogyasztói árban mérve hatoda a hagyományos cigaretta dobozonkénti jövedéki adójának.

A PM nem lép

Egyes elemzések szerint idén a kézzel sodorható dohány piaci részesedése 5-ről 10 százalékra is növekedhet. A sodort dohány értékesítése 2003-ban várhatóan 30 százalékkal bővül, ám ez a zsugorodó cigarettapiacon a részesedés duplázódását eredményezheti. Így az alacsonyabb adótartalmú termék értékesítéséből értelemszerűen kevesebb pénz folyik be az államkasszába. A hagyományos cigaretta dobozonkénti fogyasztói árra vetített jövedéki adója 47, a sodorható dohányé 33, míg a szivarkáé 25 százalék. Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője szerint a helyzet nem olyan égető, hogy a szaktárca lépéseket tegyen az ügyben.

A cégek reagálnak

A piac átrendeződése egyébként nemcsak a jövedékiadó-bevételeket érintheti, hanem a magyar dohánytermesztést is, amely évente 9-10 ezer tonna dohányt (ebből 6 ezer tonna felhasználható alapanyagot) állít elő. A legnagyobb vevő a BAT Pécsi Dohánygyár Kft., a kész magyar dohány mintegy 35 százalékát veszi át a cég, a többin a Philip Morris Magyarország Kft., a Reemtsma Magyarország Kft., illetve a magyar tulajdonban levő V-Tabak Rt. osztozik. Ez utóbbi kettő egyébként "haladva a divattal" megerősítette sodorható dohánytermékekből álló palettáját. Amennyiben nő a kézzel sodorható dohány piaci szerepe, azzal csökken a magyar dohány felhasználása, előtérbe kerülnek az egyébként igen jó minőségű külföldi alapanyagú vágott dohányok.

Feketekereskedelem

A magyar jövedékiadó-emelések másik problémáját az jelentheti, hogy a szomszédos uniós tagjelöltek közül jelenleg itthon a legdrágábbak a közkedvelt márkák, amely önmagában - adatokkal is bizonyíthatóan - a fogyasztás csökkenést eredményezheti. Ugyanakkor a feketekereskedelem növekedését egyelőre csak megsaccolni képesek a hozzáértők. Ha a termék adószintjét nagyobb mértékben növelik, mint például Szlovákiában, előfordulhat, hogy jövő májustól az élelmesebbek szlovák cigarettatúrákat indítanak, vagy saját maguk kezdenek el üzletelni a termékkel. Jelenleg a cigaretta kereskedelmi mennyisége ezer szál, vagyis 50 doboz. Az árkülönbséget alapul véve most minimum 3-4 ezer forint hasznot lehetne elérni egy-egy úttal, ami természetesen csempészetnek számít, hiszen Magyarországra mindössze egy doboz külföldi eredetű cigaretta hozható be, a többi után jövedéki adót és vámot kell fizetni.

Az uniós csatlakozás után azonban belső piacnak minősül a szlovák is, jóllehet a kereskedelmi mennyiség ezerről nyolcszáz szálra csökken. Azok, akik eddig a cigaretta feketepiacából éltek, jövőre akár már szürkén tevékenykedhetnek tovább. Tény, hogy a magyar dohánytermékek jövedéki adóját legkésőbb 2008 végéig az uniós szintre kell emelni, amely a közkedvelt márkák jelenlegi árát alapul véve 70-80 százalékos dráguláshoz vezethet.