Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Tavaly év végi adatok szerint az Állami Foglalkoztatási Hivatal 46 ezer engedélyt adott ki a nem uniós munkavállalók számára, ami jóval alatta volt a munkaügyi miniszter által engedélyezett 81 ezres kvótának. Az újonnan csatlakozott EU-országokból 13 ezren regisztráltatták magukat Magyarországon, a régi uniós államokból mindössze néhány ezren jöttek.
A statisztikák szerint a világ minden tájáról érkeznek hozzánk dolgozni vágyók, de legtöbben a határon túli magyarlakta területekről. Romániából jött a teljes külföldi létszám fele (közel 30 ezer fő), az Ukrajnából, Szlovákiából és Szerbiából érkezettekkel együtt 80 százalék ez az arány. A külföldiek legnagyobb számban az építőiparban dolgoznak, megelőzve ezzel a feldolgozóipart, de sokan dolgoznak a kereskedelemben és vendéglátásban is, emellett népes csoportot alkotnak az ideszerződő sportolók és művészek.
Dolgos külföldiek kellenek
A magyar munkaadók jellemzően a jó munkabírású külföldi férfiakat alkalmazzák: 25-39 éves férfi volt a felvettek csaknem fele, és kétszer annyi férfi kapott munkát, mint nő. A szakképzettség ritkábban volt fontos, a külföldiek több mint fele legfeljebb 8 osztályosnak megfelelő végzettséggel rendelkezett, alig több mint 20 százalékának volt valamilyen szakképzettsége. (A Nyugat-Európából Magyarországra érkezők viszont piaci kulcsszemélyek, ők azok, akik az itteni leánycégek irányítását, felügyeletét végzik.)
A statisztikák csak a legálisan munkát vállalók adatait tartalmazzák, az illegális munkavállalók száma becslések szerint 50-70 ezer fő lehet. 2005 novemberéig 371 külföldit utasítottak ki ilyen okból - tudtuk meg az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségtől. Az építőipar, a vendéglátás, a kereskedelem a leggyakoribb "fekete terület", de a tapasztalatok alapján a mezőgazdasági idénymunkák idején is sok külföldit, főként román állampolgárokat foglalkoztatnak illegálisan.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
