Ágnes
-13 °C
0 °C

Draskovics: Túl sok a kórház

2006.10.24. 08:19
Még ebben az évben döntés várható az egészségügyi intézmények kapacitásairól szóló jogszabályról, jövő áprilistól pedig működik a társadalombiztosítási járulék-nyilvántartási rendszer - mondta Draskovics Tibor az államreform-bizottság vezetője a Világgazdaságnak. A kormánybiztos szerint lehet, hogy a többpavilonos, nagy telephelyű kórházak területük egy részét eladják, s az így kapott pénzből korszerűsítik a megmaradó épületeket, fejlesztik az orvosi technológiát.

Még ebben az évben döntés várható az egészségügyi intézmények kapacitásairól szóló jogszabályról, jövő áprilistól pedig működik a társadalombiztosítási járulék-nyilvántartási rendszer - mondta Draskovics Tibor kormánybiztos, az államreform-bizottság vezetője. Olyan mechanizmus alapján kell végrehajtani az átalakítást, amely igazodik a betegek szükségleteihez, ám nem bebetonozott intézményrendszert hoz létre, hanem a mai és a holnapi ellátást is képest lesz megoldani.

A kormánybiztos szerint a mai kórházszám túlzott, s tény az is: ha a működtetésükre rendelkezésre álló gyógyító-megelőző kasszát kevesebb intézmény kapja majd, javul az ellátás színvonala. Nem mellékes, hogy a járulékfizetők pénzét mire és hogyan költi el az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - tette hozzá.

Eladó nagykórházok

Egyébként a jövőben megszűnne az OEP szerződéskötési kötelezettsége, azokkal az intézményekkel köt majd szerződést, amelyekre a betegellátás szempontjából szükség van. A kapacitásszabályozás során elképzelhető az is, hogy a többpavilonos, nagy telephelyű kórházak területük egy részét eladják, s az így kapott pénzből korszerűsítik a megmaradó épületeket, fejlesztik az orvosi technológiát.

Szakértői munkaanyagok azzal számolnak - ahogyan azt az Index is megírta -, hogy a jelenlegi 155-ről 120-ra csökkenne az önálló kórházak száma. Változna a kórházi struktúra, hiszen túlzott a 60 ezer aktív kórházi ágy, ám kevés a krónikus, a rehabilitációs és ápolási osztály, és ezt pótolni kell. Fejlesztik a szakrendelőket, hiszen számos betegséget - ha megfelelő szintű ellátást tudnak adni - olcsóbb a járóbeteg-ellátásban gyógyítani, mint a kórházban, s ez jobb a betegnek is.

Draskovics Tibor elmondta azt is, hogy serkentik az új egészségügyi intézmények gazdasági társaságokká alakulását, vállalatszerű működését, ez előkészítheti a magántőke-bevonást. Megváltozik az egészségügyi dolgozók státusa is, a jelenleg közalkalmazottként dolgozó egészségügyiek teljesítményarányos bérezést kaphatnak.

Áprilistól figyelik a járulékokat

Az egészségügyi reform alapelve a biztosítási rendszer létrehozása, az igazi társadalombiztosítás kialakítása. Ennek feltétele, hogy mindenki fizessen tb-járulékot; az erre képtelen rászorulók után az állam fizet. Ám a biztosítotti jogviszonyt ellenőrizni kell, erre jövő áprilistól már megfelelő informatikai rendszer áll rendelkezésre. Így teremthető meg, hogy a járulékfizetés kapcsolódjon az ellenében kapott egészségügyi szolgáltatásokhoz.

A kórházakban már ma is rendelkezésre áll az az informatikai rendszer, ehhez megfelelő programot kapcsolva az orvosok meggyőződhetnek, van-e biztosítása a betegüknek. A jelenlegi tajigazolványt várhatóan 2008-ban cserélik le az EU-kártyával, amely alkalmas lehet egyéb állampolgári adatok rögzítésére is, így átjárhatóságot biztosít a különféle állami nyilvántartások között.

A kormánybiztos fontosnak tartja a kormány által eddig elfogadott egészségügyi reformtörvényeket. Úgy fogalmazott: a vizitdíj, a kórházi napidíj bevezetése szemléletváltást hoz majd az embereknél, s vélhetően csökkenti a fölösleges orvoshoz fordulást. Kiemelten fontos azonban a betegutak szabályozása. Úgy látja ugyanis, hogy a közbiztosító által finanszírozott ellátások igénybevételét megfelelő keretek között kell tartani, kiszűrve ezzel a párhuzamos vizsgálatokat.

A választott háziorvos beutalójával lehet igénybe venni a szakellátások többségét. Arról még nem döntöttek, hogy a betegek miként választhatnak kórházat. Egyes elgondolások szerint ha a felajánlott három intézmény egyike sem felelne meg a betegnek, úgy az ellátás költségének 30 százalékát kellene önrészként kifizetnie.

A gyógyszergazdaságossági törvény kapcsán Draskovics kifejtette: nem tartja jogszabályellenesnek, hogy az orvosságokat terhelő általános forgalmi adó mellett a jövőben a fix tb-támogatással kapható orvosságok után 14, a többi után 16 százalékos rabattot, sőt, ha még ez sem fedezi a tb-kassza hiányát, további összeget kell fizetni a gyártóknak. A gyógyszer ugyanis speciális áru, amelynek megvásárlásáról az orvos dönt, s a betegek helyett a társadalombiztosító fizeti az ár jelentős részét.

A megrendelő tehát a biztosító, így neki kell megkapnia a gyártóktól azt az összeget (rabatt), amelyet ma is fizetnek a gyógyszerpiac szereplőinek. Megjegyezte még: a gyógyszerfogyasztás mederben tartásában jelentős szerep hárul az orvosokra, akik megfelelő szoftvert kapnak a költséghatékony gyógyszerrendeléshez, s mielőbb ki kell dolgozni a betegségek terápiájához alkalmazott szakmai protokollokat.

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.