Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Beköszönt a reformdiktatúra

2006.11.13. 11:54
Az államreform azt jelenti, hogy a szocializmusból örökölt logikával működő közszolgáltatásokat új elvek mentén kell megszervezni, és át kell alakítani az érdekeltségi viszonyokat, mert azok ma csak a szolgáltatásokat nyújtóknak kedveznek - mondta Draskovics Tibor a gyáriparosok szakmai fórumán. A kormánybiztos szerint az egyensúlyteremtés és a reformok kényszere reformdiktatúrát eredményez. Az egészségügyi ellátásért januártól mindenkinek fizetnie kell legalább havi 6000 forintot, bár a rászorulók helyett ezt átvállalja az állam.

Reformkényszer vagy reformdiktatúra? - ezzel a címmel rendezett szakmai fórumot hétfőn a gyáriparosok szövetsége. A rendezvény vendége, Draskovics Tibor, az államreform-bizottságot vezető kormánybiztos azt mondta: reformkényszer van, ugyanis évtizedek óta egy sor megoldatlan ügyet görget maga előtt az arról. A legnagyobb gond az, hogy a "közszolgáltatásokra többet költünk, mint amennyink arra van, amennyit képes az állam beszedni". Ráadásul ezek a közszolgáltatások színvonalukat tekintve elmaradnak attól, amit a finanszírozók, igénybe vevők szívesen látnának, vagyis nem hatékony a társadalmi rendszerek működése.

A reformkényszerhez hozzájárul egy külső tényező, az egyensúlyjavítás követelménye is. "Reformot kell csinálni, mert nincs más lehetőség" - fogalmazott Draskovics, hozzátéve: ebből a szempontból reformdiktatúra van, de a kormánynak nincsenek diktatórikus törekvései.

A gyökerekig lehatolna

Draskovics szerint az elmúlt harminc év fő tanulsága az, hogy a rövid távú lépésekkel végrehajtott egyensúlyteremtés hosszú távra nem elég, a problémák gyökeréhez kell lehatolni, rendszerszerű megoldásokat kell keresni. Ezeket szolgálják a reformok, amelyek a kormánybiztos szerint arról szólnak, hogy a közszolgáltatásokat új elvek mentén kell újjászervezni.

Az új elvek között Draskovics Tibor pédaként említette, hogy el kell dönteni: a közszolgáltatásokat mindenkinek azonos módon kell-e nyújtani, vagy vannak rászorultsági alapú preferenciák? Be kell vezetni emellett a közszolgáltatásokban a teljesítménymérést, s át kell alakítani az ellátórendszerek működésének módját és érdekeltségi viszonyait. "A mostani, a szocializmusból örökölt rendszer a közszolgáltatások nyújtásával foglalkozóknak, a pedagógusoknak, orvosoknak, gyógyszerészeknek kedvező" - mondta a kormánybiztos.

Mindenki fizessen

Az átalakítandó ellátórendszerek közül a társadalombiztosítást a képmutatások és hazugságok évtizedes rendszerének nevezte Draskovics. Az új elvek arról szólnak: legyen valódi közteherviselés, mindenki fizessen. Bizonyos társadalmi csoportok után szociális támogatásként megfizeti ugyan az állam a társadalombiztosítási járulékot, de a nagykorú eltartottaknak, őstermelőknek ezentúl minimum havi 6000 forintot kell leperkálniuk egészségbiztosítási járulékként.

Mindenkinek felelősséget kell vállalnia önmagáért és a családjáért. Ha nem tudnak eleget tenni, akkor lép be a közösség - első helyen az önkormányzat, utána, végső menedékesként az állam, mondta Draskovics, aki szerint a cél: ne legyen olyan állampolgár, akinek az egészségügyét, nyugdíját valaki nem fizeti meg. Aki nem tud eleget tenni például eltartott nagykorúként, hogy megfizesse ezt a 6000 forintos járulékot, nem lép be automatikusan az állam. A szülőket és a gyerekeket egymással szemben ugyanis tartási kötelezettség terheli, emlékeztetett az államreformer.

Durva, szokatlan, de ésszerű

Ha valaki nem fizet, akkor ki kell zárni a szolgáltatásból. "Ez durva, szokatlan, de az egyetlen ésszerű megoldás. Aki nem akar fizetni, ne tudjon tovább a többiek zsebében kotorászni" - mondta a kormánybiztos. Április 1-jétől mindenhol ellenőrzik az egészségügyi nyilvántartást: aki nem fizetett, csak az alapszintű ellátást kapja, mást nem.

Hasonló szigorúság várható a nyugdíjrendszerben is. A rövidebb szolgálati idő a jövőben kisebb nyugdíjra jogosít, az idő előtti korkedvezményes nyugdíjazás szabályait szintén átalakítják, bár Draskovics hozzátette: a szerzett jogok alkotmányos védelmét szem előtt tartják.

Elosztás helyett eloszlás

A felsőoktatás átalakításától azt várja az állam, hogy jobban igazodjon a munkaerő-piaci elvárásokhoz. Ennek érdekében a 2007/2008-as tanévtől megszűnik az államilag finanszírozott helyek intézményenkénti és szakonkénti, karonkénti előzetes meghatározása. Elosztás helyett eloszlás lesz, a hallgatók jelentkezése alapján dől el, milyen képzésekre van szükség, milyenekre nincs. Ahová nem jelentkeznek, annak az intézménynek új képzéseket kell indítania, vagy be kell zárnia a kapuit - mondta a kormánybiztos.

A közoktatási reform első, legfontosabb lépései közül a pedagógusok kötelező óraszámának emelése mellett azt emelte ki: az állam ezentúl sztenderdekben fogja meghatározni, milyen ismeretek elsajátítását, oktatását fogja finanszírozni, és milyen csoportokban. Ahol ennél többet akarnak nyújtani, ott azt az önkormányzat finanszírozza meg - mondta Draskovics.