Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Draskovics szerint magas a jegybanki kamat

2004.09.21. 11:23
Kapcsolódó cikkek (1)
A pénzügyminiszter szerint olyan költségvetése lesz az országnak, mely lehetővé teszi az euró 2010-es bevezetését. Draskovics Tibor érthetetlennek nevezte, hogy a jegybank miért hat százalékos hiányt prognosztizál jövőre.
Olyan költségvetése lesz 2005-ben az országnak, amely lehetővé teszi az euró 2010-es bevezetését - mondta a pénzügyminiszter. Draskovics Tibor a Napkelte adásában közölte: "jövőre csökken az államháztartás hiánya, az infláció, az államadósság GDP-arányos mértéke és a kamatok is".

Nem aggályos a banki adó

A pénzügyi szektor magasabb társasági adójáról elmondta, a megkérdezett jogi szakértők szerint az intézkedés alkotmányossági szempontból nem aggályos, a technikánál lehet, hogy van jobb, de az elvekről kell megállapodni. Elvi kérdésnek nevezte, hogy egy olyan szektor, amely nyereségének jelentős részét "nem a saját erőfeszítései miatt és a saját tevékenységével növelte, hanem külső körülmények miatt, részben az adófizetők pénzéből", az ennek a többletjövedelemnek egy részét adó formájában visszafizesse.

A pénzügyminiszter hozzátette: az elmúlt években a bankoknál keletkezett jelentős nyereség egy része a magas jegybanki kamat, a lakáshitelezési rendszer és a magas nominális kamatszint eredménye. Draskovics Tibor bízik abban, hogy találnak egy olyan megoldást, amely a bankok, az adófizetők és a költségvetés részére is a legoptimálisabb. "A tegnapi egyeztetésen úgy látszott, hogy egy ilyen megoldás kialakítható".

A magasabb társasági adókulcs bevezetése nem függ össze az idei folyamatokkal. "Vannak jövőre elhatározott lépések, amelyekhez el kell dönteni, hogy honnan szedjük be a fedezetet" - tette hozzá. A kamatadó bevezetéséről jelenleg nincs szó, ám hozzátette: ez a kérdés középtávon felvetődik majd, a következő két évben azonban nem.

Túl erős szorítás

"Magyarországon sajátos helyzet alakult ki: erős keresletszűkítés jellemzi a költségvetést, erős az árfolyam és Európában itt a legmagasabb a kamatszint, ami erős szorítást jelent a gazdaságnak. A kérdés az, hogy nem túl erős-e, és ezt figyelembe véve a 4 százalék körüli gazdasági növekedés fantasztikus teljesítmény".

A pénzügyminiszter elismerte, hogy az államháztartás idei hiánya mintegy 10 százalékkal haladja meg a tervezettet, emlékeztetett azonban arra, hogy a gazdasági növekedés is mintegy 10 százalékkal magasabb a vártnál. A kormány lépései következetesek és egy irányba hatnak, a kiadásokat szigorúan kézben tartják. A költségvetés tervezésénél pontosabban és konzervatívabban kell eljárni, aminek a jövő évi büdzsé szavai szerint eleget tesz.

A jegybankkal való együttműködésről szólva Draskovics Tibor elmondta, rendszeres és tartalmas konzultációt folytatnak a jegybankkal. Sajátságosnak nevezte, hogy a jegybank véleményét az államháztartás alakulásáról a közvélemény természetesnek veszi, ugyanakkor elutasítja a Pénzügyminisztérium monetáris politikával összefüggő megnyilatkozását.

A pénzügyminiszter szavai szerint "továbbra is értehetetlen, hogy a jegybank-elnök miért beszél 6 százalék feletti államháztartási hiányról jövőre". Hozzátette: az MNB gyakran abból indul ki, hogy mi történik akkor, ha minden, amit a kormány elhatározott, nem valósul meg. Ő azt tekinti feladatának, hogy amit a kormánypolitika megtehet, azt tegye meg annak érdekében, hogy a jegybank csökkenthesse a kamatokat. Emlékeztetett arra, hogy a magas kamatszint miatt a költségvetés mintegy 240 milliárd forinttal többet fizetett ki az adófizetők pénzéből.