Lukács
7 °C
22 °C

A jegybank és a PM a maga dolgával törődjön

2004.03.04. 13:16
A jegybank dolgát a jegybank, a PM a PM-ét végzi, s ezt mindenki maga kommunikálja, azaz nem lesznek "átbeszélések", hogy ki milyen árfolyampolitikát és kamatot tart szükségesnek - jelentette ki Draskovics Tibor pénzügyminiszter. Ehhez képest Járai Zsigmond egy interjúban kifejtette, az eurócsatlakozáshoz a kormányzat részéről hiányzik a szükséges, ám az áldozatokkal járó költségcsökkentés iránti elkötelezettség.
Az új pénzügyminiszter középtávú költségvetési programjának sarokkövei a csökkenő újraelosztás, csökkenő adóterhelés és gyors fejlődés - derült ki Draskovics Tibor szavaiból. A pénzügyi tárca vezetője csütörtökön a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) konferenciáján kijelentette: csak annyival lehet mérsékelni az adókat, amennyivel a kiadásokat évről-évre meg lehet kurtítani.

Új alapok

Draskovics beismerte: az elmúlt két évben nem voltak kellően összehangoltak a kormány gazdaságpolitikai lépései, s hozzátette, hogy új alapokra kellett helyezni a jegybankkal való együttműködést. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az eddiginél világosabban kell betartani a törvény szabta feltételeket, vagyis a jegybank dolgát a jegybank, a PM a PM-ét végzi, s ezt mindenki maga kommunikálja, azaz nem lesznek "átbeszélések", hogy ki milyen árfolyampolitikát és kamatot tart szükségesnek. Draskovics úgy vélte, az új alapokra helyezett együttműködésnek köszönhetően kiszámíthatóbb lesz az árfolyam és a kamatok alakulása.

Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke egyetértett a pénzügyminiszterrel abban, hogy Magyarországnak nem érdeke belemennie egy, a környező államokkal folytatandó adóversenybe: mindketten a szlovákiai leegyszerűsített adórendszer veszélyeire figyelmeztettek.

Járai értékel

A magyar gazdaság megkezdte a kilábalást az aktuális egyensúlyi hullámvölgyből, ám a kamatokat egyelőre magasan kell tartani - értékelt Járai Zsigmond a Hír TV-ben. A magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a kettős (a folyó fizetési mérleget, illetve az államháztartást szorongató) deficitet mutató egyensúlyi helyzet, ami előidézte a befektetők aggodalmaskodásait, javulásnak, a gazdasági növekedés pedig gyorsulásnak indult.

Járai úgy vélte, a növekedés az Európai Unióból indult és húzza magával, s egyben mind egészségesebb struktúra felé fordítja a magyar gazdaságot, s hozzátette: a kormányzat takarékossági intézkedései is hozzájárultak a negatív folyamatok megfordulásához. Az infláció viszont emelkedik, s az irányadó jegybanki kamatot nem lehet a jelenlegi 12,5 százalékos szint alá mérsékelni, amíg az MNB nem bír elegendő bizonyítékkal a befektetők bizalmának visszatérését illetően. Ennek már látszanak nyomai, de nehéz megjósolni, hogy e folyamat mennyire tartós és milyen eredményekkel jár.

Az MNB bírál

A jegybankelnök úgy véli, hogy Magyarország számára a 2008-es eurócsatlakozás lenne a leghasznosabb, de szerinte a kormányzat részéről hiányzik az ehhez szükséges, ám az áldozatokkal járó költségcsökkentés iránti elkötelezettség.

Az eurócsatalkozás kapcsán Draskovics Tibor elmondta, hogy nem közbeszerzés útján választják ki a felmérést végző gazdaságkutató céget, hanem minden gazdaságkutató társaságot megbíznak majd a csatlakozással kapcsolatos vizsgálatokra. Erre példaként a német rendszert hozta fel, ahol az úgynevezett öt bölcs készíti el az éves felméréseket.