Drog és szex hizlalja a magyar GDP-t

A Központi Statisztikai Hivatal a jövő hétfőn publikálandó GDP-adatsorhoz a szokásosnál lényegesen részletesebb leírást ad majd az uniós követelményeknek megfelelő, frissen bevezetett módszertani, számbavételi változásokról - írja a Napi Online. A KSH főosztályvezetője hangsúlyozta: a módszertani változásokat 2000-ig visszavezetik, így az elmúlt évek adatai összehasonlíthatók lesznek. Az igazítások jelentős adatváltozásokat nem okoznak, de tisztább és áttekinthetőbb eredményt adnak, és az eddigiekhez képest sokkal jobban megfelelnek majd a nemzetközi előírásoknak, az EU követelményeinek.

Az Európai Unió nyomást gyakorol ugyanis a tagállamokra, hogy minél egységesebbé váljon az országok statisztikai számbavételi gyakorlata.

Előre, kurvák, gengszterek

íp>Az illegális tevékenységek számbavétele viszont újdonságnak számít a KSH-nál, bár évek óta végeztek erre vonatkozó kutatómunkát. Részben az uniós nyomásnak engedve - más módszertani változással - immár a GDP-statisztika részét képezi a törvény által üldözött két, feltehetőleg legjelentősebb tevékenység, a prostitúció, valamint a kábítószer-termelés és -kereskedelem. Ligeti Csák KSH-főosztályvezető kijelentette: Brüsszel azért igényelheti az illegális szféra teljesebb számbavételét, mert az növeli a kimutatott gazdasági teljesítményt, márpedig a GDP és az abból számított más adatok alapján határozzák meg egyrészt a tagállamok befizetési kötelezettségét, illetve az elmaradottabb régiók uniós támogatásokra való jogosultságát.

Az említett két illegális szektor GDP-t növelő nagyságáról a szakember a jövő heti, hivatalos tájékoztatás előtt nem kívánt nyilatkozni, ám azt elmondta, hogy a számított adat belefér a fejlett gazdaságokban tapasztalt, 0,3-2,5 százalékba. Más forrásból származó, nem hivatalos információink szerint a KSH arra a következtetésre jutott, hogy a prostitúció és a drogbiznisz figyelembe vétele 1 százalék körüli mértékben emeli meg a GDP értékét.

A stabil kereslet alapján

A Napi Online úgy tudja, a drogtermelés és -kereskedelem nagyságát a stabil kereslet alapján határozták meg a statisztikusok, az alkalmi fogyasztók számától eltekintettek. A fogyasztásra vonatkozó adatokat orvosi és igazságügyi statisztikákból merítették, a drogfogyasztás "termékszerkezetére" a felderített kábítószer-kereskedelem áruösszetételéből következtettek, a napi fejadagokat és kiskereskedelmi átlagárakat pedig rendőrségi és adóhivatali forrásokból határozták meg. A drogok beszerzési és elosztási költségeire a nyilvánosságra került nyomozati anyagok számadatai nyújtottak támpontot.

A kábítószerbiznisz nagyságát a drogok fajtái, a becsült fogyasztók száma, a napi átlagos adag, a becsült évi fogyasztás és az átlagár alapján határozták meg.

Országúton, lakásban, szállodában

A prostitúcióból származó jövedelmek nagyságát részben a kereslet oldaláról, részben a szolgáltatásban részt vevők becsült számából határozták meg, a prostituáltak érdekvédelmi szervezetei által közölt adatok és oknyomozó riportok alapján. Az idehaza dolgozó külföldiek és a külföldön dolgozó magyarok számát az egyszerűség kedvéért egyforma nagyságúnak vélelmezték. A számítások során a KSH figyelembe vette, hogy e tevékenység egy részét - nyilvánvalóan más címen - már elszámolták a nemzeti számlákban.

A statisztikusok alapos munkát végeztek. A prostitúciót leíró összesítő táblázatban olyan rovatcímeket találni, mint a fogyasztók létszáma, a "fogyasztói alkalmak" száma, átlagár; a szolgáltatást pedig többek közt lehet végezni országúton, lakásban, szállodában, kísérőként, társas ünnepségeken, peep showban, illegális kiadványokban és kazettákon, valamint "nem szokványos" módon.

Jönnek a láncindexek

További változás, hogy az eddigi, fix bázison alapuló volumenindexek helyett az Eurostat javaslatának megfelelően a láncindexek alkalmazására térnek át. Az előbbi módszer lényege, hogy az évről évre bekövetkező volumenváltozásokat egy meghatározott év árait fix bázisnak kiválasztva hasonlították össze; a bázisváltás ötévenként történt, a legutolsó bázisév a 2000 volt. E módszer előnye volt a közvetlen összehasonlíthatóság, illetve az adatok összeadhatósága, additivitása. Hátránya volt ugyanakkor, hogy a gazdaságban bekövetkező gyors szerkezeti változások torzíthatják az adatokat, ugyanis a bázisév súlyai veszíthetnek aktualitásukból.

Nem hivatalos forrásból a Napi Online úgy tudja, a láncindexek bevezetése - a többi módszertani változást figyelmen kívül hagyva - fél-egy százalékponttal változtatja a GDP fix bázison számított volumenindexét úgy, hogy az egyik évben növeli, a másikban csökkenti.

Újdonság továbbá, hogy az olyan, elsősorban az állami egészségügyet és oktatást jelentő, nem piaci szolgáltatások értékelésénél nem költségalapú számításokat használ a KSH, hanem a kibocsátást értékeli, vagyis inputmódszerről outputmetódusra tér át.