Rájár a rúd a devizaadósokra

Egyelőre a svájcifrank-alapú hitelekben érdekelt ügyfeleket sújtja leginkább a növekvő kamatkörnyezet, ők ugyanis jóval magasabb kamatok mellett juthatnak hitelhez, mint az elmúlt év végén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból.

A jegybank adatai szerint 2,6 százalékponttal, 12,49 százalékra növekedett az augusztusig számított nyolc hónap alatt a frankalapú személyi kölcsönök átlagos kamatlába. Szintén jelentős, csaknem egy százalékpontos növekedés mutatkozott az egy éven belüli kamatfixálású vagy változó kamatozású jelzáloghiteleknél, ezek átlagos kamatlába nyolc hónap alatt 3,62-ról 4,60 százalékra emelkedett.

A frankalapú hitelek közül egyedül a lakáscélúak jelentenek némi kivételt a tendencia alól, ezek kamata gyakorlatilag stagnál, augusztusban mindöszsze 6 bázisponttal volt magasabb a decemberinél.

Hét százalékos forintgyengülés

A frankhitelt felvevő ügyfelek nem jártak túlzottan jól az idén az árfolyammozgással sem: a forint tegnapig hozzávetőlegesen 6,8 százalékot gyengült az alpesi ország fizetőeszközéhez képest. A gyengülés ugyanakkor nem volt egyenletes: aki például a nyári, 180 forint feletti csúcsok idején számoltatta ki törlesztőrészletét, még mindig jobban áll, mint a hitelüket az év elején vagy még korábban felvevők.

A forinthitelek kamatainál egyelőre nem látszik egyértelműen az év elejétől augusztus végéig végrehajtott, 125 bázispontos kamatemelés hatása, bár az egyes hitelfajták többségénél szintén mutatkozik némi emelkedés.

A legszembetűnőbb változás érthetően az éven belüli fix kamatú és a változó kamatozású áruhiteleknél történt: átlagos kamatlábuk 2,7 százalékponttal, 27 százalék fölé emelkedett nyolc hónap alatt. Szintén érezhető mértékben, 57 bázisponttal emelkedett a forintban kihelyezett lakáshitelek kamata, de szűk fél százalékponttal, évi 20 százalék fölé drágultak a folyószámlahitelek is.

A forintban kihelyezett szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagkamatlába ugyanakkor több mint 2 százalékpontnyit olvadt nyolc hónap leforgása alatt, és hasonló mértékben csökkent a személyi kölcsönök ára is.

Alig veszünk fel forintkölcsönt

Az új hiteleket felvevők döntő többségének ugyanakkor a frankalapú hitelek kamatainak alakulása lehet a mérvadó. A jegybank statisztikái szerint az augusztus végéig tartó egy év alatt állományuk majdnem két és félszeresére, 1450 milliárd forint közelébe emelkedett, míg a forinthitelek mennyisége alig valamivel, hozzávetőleg 50 milliárddal nőtt.

Az euróhitelek mennyisége – bár szintén több mint duplájára bővült – nem túl jelentős a háztartások összállományán belül, augusztus végén éppen meghaladta a 400 milliárd forintot.